Ugrás a tartalomhoz

Magyar nadály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar nadály
Törökországban fogott példány háti (a) és hasi (b) oldala
Törökországban fogott példány
háti (a) és hasi (b) oldala
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorúsok (Lophotrochozoa)
Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
Alosztály: Piócák (Hirudinea)
Család: Állkapcsos nadályok (Hirudidae)
Nem: Hirudo
Faj: H. verbana
Tudományos név
Hirudo verbana
Carena, 1820
Szinonimák
  • márványos orvosi pióca
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Magyar nadály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar nadály témájú kategóriát.

A magyar nadály, más néven márványos orvosi pióca (Hirudo verbana) a nyeregképzők (Clitellata) osztályának a piócák (Hirudinea) alosztályába, ezen belül az állkapcsos nadályok (Hirudidae) családjába tartozó faj; a család nagyobb termetű fajai közé tartozik.

Megjelenése

[szerkesztés]

A magyar nadály teste kifejlett állapotban 10-14 centiméter hosszú, legnagyobb átmérője 2 cm körül van. Hátoldala sötét olajzöld, melyen a középvonal két oldala mentén pirosas-narancssárga-sárgás, kevésbé határozott szélű sáv figyelhető meg, amellett pedig sárga, zöldes, illetve pirossal szegélyezett fekete pontok sorakoznak. Hasi oldala egyszínű sárga vagy zöldessárga, leszámítva két oldalsó fekete csíkot. Ez alapján jól elkülöníthető az orvosi piócától, mivel annak hasi oldala világos alapon feketén márványozott. Garatfőjében három, sűrűn fogazott állkapocs található, a mintegy 100 fogacska egy sorban ül az állkapcsok szegélyén.

Életmódja

[szerkesztés]

Más piócákhoz hasonlóan főként lápos, mocsaras vizekben és dús növényzetű tavakban fordul elő, ahol kisebb testű gerincesek – kétéltűek – vérével táplálkozik, illetve emlősökön élősködik. Ha teheti, emberi vérrel is táplálkozik, ezért korábban az orvosi piócához hasonlóan ezt a fajt is használták gyógyászati célra.

Elterjedése

[szerkesztés]

Kontinentális, illetve kelet-mediterrán elterjedésű, Magyarországon szórványosan fordul elő, főként láposodó, barna vizű, sekély állóvizekben, szikes mocsarakban, valamint vízinövényekben gazdag, enyhe áramlású patakokban is. Képes átvészelni a rövid ideig tartó száraz időszakokat is, így szélsőséges vízjárású kisvizekben is megtalálható.

Védettsége

[szerkesztés]

A faj Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 2008 óta 25 000 forint.

Források

[szerkesztés]