Magyar betűzési ábécé
Megjelenés
A magyar betűzési ábécé a latin ábécé betűinek egyértelmű meghatározására keresztneveket használ. Ez alól kivétel a kvelle betűzőszó, amely a német Quelle (magyarul: forrás) fonetikai párja, valamint az ikszes és ipszilon betűzőszavak. Az ábécé az informatikai és hírközlési miniszter 6/2006 (V.17.) IHM rendeletében is megjelent.
A magyar ábécé ékezetes betűire nincsen kialakult szokás, egyes betűkkkel nem is kezdődnek nevek. A kettős betűket két külön betűként lehet betűzni.
A magyar betűzési ábécé
[szerkesztés]Betű | Betűzőszó |
---|---|
A | Aladár, Antal |
B | Béla |
C | Cecil |
D | Dénes |
E | Elemér |
F | Ferenc |
G | Géza |
H | Helén |
I | Ilona |
J | János |
K | Károly |
L | László |
M | Mátyás, Mihály |
Betű | Betűzőszó |
---|---|
N | Nelli |
O | Olga |
P | Péter |
Q | Kvelle |
R | Róbert |
S | Sándor |
T | Tamás |
U | Ubul |
V | Viktor |
W | dupla-Vilmos |
X | ikszes (xilofon) |
Y | ipszilon |
Z | Zoltán |
Források
[szerkesztés]- Az informatikai és hírközlési miniszter 6/2006. (V. 17.) IHM rendelete a rádióamatőr szolgálatról (Magyar Közlöny, 2006/58. szám, 4654. o. – „1.2. Magyar betűzési ábécé:” 4672. o.)
- Javaslat magyar írásjelek betűzésére ASCII kódtábla szerint (magyarbeszed.hu, Olaszy Gábor – Abary Kálmán)