Ugrás a tartalomhoz

MVM Zrt.

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar Villamos Művek szócikkből átirányítva)
MVM Zrt.
Az MVM budapesti székháza
Az MVM budapesti székháza
Hivatalos névMVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
TípusZártkörűen Működő Részvénytársaság
Alapítva1963
SzékhelyBudapest III. kerülete
CímSzentendrei út 207–209.
VezetőkDr. Czepek Gábor
Iparágvillamosenergia-ipar, földgáz-ipar
TulajdonosMagyarország
Árbevétel2.851 MRD Ft
Alkalmazottak száma~18.000
Leányvállalatai
  • innogy Energie
  • innogy Česká republika
  • MVM CEEnergy Zrt.
  • MAVIR ZRt.
  • CEEGEX
  • MVM Partner Energiakereskedelmi Zártkörűen Müködő Részvénytársaság
  • Vértesi Erőmű Zrt.
  • Matra Energy Holding
  • innogy Zákaznické služby
  • innogy Energo

Magyar cégjegyzékszám01-10-041828
A MVM Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz MVM Zrt. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített nevén MVM Zrt.[1] és az általa irányított elismert vállalatcsoport (MVM Csoport) tevékenységi területe a magyar nemzetgazdaság egyik legfontosabb, stratégiai jelentőségű ágazata, a villamosenergia-ipar.

Az MVM Csoport az áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplője, tevékenysége kiterjed a villamosenergia-termelés, az átvitel, rendszerirányítás és az áramkereskedelem területére. A cégcsoport felépítése megfelel az Európában, a versenypiaci körülmények között is bevált úgynevezett vertikálisan integrált társaságokénak. A cégcsoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac integráltan működő résztvevője, mely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is.

A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 2. és Közép- és Kelet-Európa 10., illetve 4. legnagyobb forgalmú vállalata.[2][3] A legnyereségesebb hazai vállalatok listáján 2010-ben a hetedik volt az MVM Zrt. – ezzel 6 helyet lépett előre az előző évhez képest. Míg a cég 2008-ban még csak 39 milliárd 657 millió forint adózott eredményt ért el, addig 2009-ben 60 milliárd 811 millió forintra nőtt az adózott eredménye.

Cégnévváltozás 2021-ben

[szerkesztés]

A cég neve 2021. január 1-jétől MVM Energetika Zrt. (rövid neve: MVM Zrt.) [4]

A cégcsoporthoz tartozó vállalatok neve is változott:

A Magyar Földgázkereskedő Zrt. MVM CEEnergy Zrt. néven folytatja tovább. A Smart Future Lab Zrt. új hivatalos neve az MVM Smart Future Lab Zrt. Az MVMI Informatika Zrt. elnevezése MVM Informatika Zrt.-re változik. A Mátrai Erőmű Zrt. megújult névvel, MVM Mátra Energia Zrt.-ként folytatja működését. Az MVM GTER Zrt. MVM Balance Zrt.-re módosul, míg a Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. visszakapja az MVM Kontó Zrt. nevet. Nemzetközi piacokon is történik névváltás: a CYEB SRL új neve mostantól MVM Energy Trade Plus, az MVM International AG pedig MVM Switzerland AG néven folytatja tovább. [5]

Története

[szerkesztés]

Az MVMT megalapítása

[szerkesztés]

1963. szeptember 1-jétől – a francia villamos művek szervezetének mintájára – létrejött a Magyar Villamos Művek Tröszt, amely átvette az Erőmű Tröszt vállalatait, valamint a hat regionális elosztó vállalatot és az alaphálózatot üzemeltető társaságot is. Az MVMT feladata a teljes magyar villamosenergia-rendszer műszaki-gazdasági irányítása volt. A villamosenergia-törvény az ellátás biztonsága érdekében a termelési tervek, export-import mennyiségek tekintetében a végső döntést az illetékes miniszter hatáskörében tartotta.

A regionális elosztó vállalatoknál háromlépcsős üzemi szervezet kialakítására került sor. Ez a korábbi, még a szigetüzemi villamosenergia-ellátásból örökölt körzetszerelőségek helyett létrehozta a kirendeltség, üzemigazgatóság, ÁSZ-központ szervezeteket.

Szervezeti átalakulás

[szerkesztés]

Az MVMT 1991 végéig működött trösztformában, 1992-ben részvénytársaságok kétszintű rendszerévé alakult át: felső szintjét a tulajdonosi és az irányítói szerepet is betöltő MVM Rt., a második szintet pedig az önálló erőművi, és az áramszolgáltató társaságok, valamint a hálózatfejlesztéseket végző OVIT jelentette. A társaságok együttműködését Alapszerződés rögzítette, a kereskedelmi kapcsolatok belső árrendszeren alapultak, miközben a végfelhasználói árakat az államigazgatás szabályozta. A rendszerváltozás a villamos energia igények jelentős csökkenésével is együtt járt, importunk a töredékére esett vissza.

Privatizáció

[szerkesztés]

A tulajdonosi struktúrában, a társaságok közötti kereskedelmi kapcsolatokban lényeges változást eredményezett az 1995 végén végrehajtott privatizáció. Ehhez a villamos energia törvényhez kapcsolódó jogszabályok, közöttük az ármegállapítás szabályait rögzítő kormányrendelet, a rendszer új típusú műszaki együttműködését szabályozó Üzemi Szabályzat, és az egyes társaságok üzletszabályzatai mellett szükség volt a hosszú távú kapacitás lekötési (HTM) és villamosenergia-vásárlási megállapodások megkötésére is, melyek, a befektetők üzleti kockázatainak minimalizálását célozták. Az első, Magyar Energia Hivatal által végzett költség felülvizsgálaton alapuló ármegállapításra 1997. január 1-jével került sor. A meghirdetett árak az azonos alapelvek ellenére a várható jövedelmezőség tekintetében megkülönböztették a magán- és állami tulajdonú társaságokat az utóbbiak hátrányára. A privatizáció érintette a társaságok működését, átszervezésük anyavállalati mintára, a kiszolgáló tevékenységek kiszervezésével történt. Az iparág 1995-ös, bányák integrációját követő 43 083 fős létszáma 2005-re 20 723-ra csökkent.

Átvitel és rendszerirányítás integrációja

[szerkesztés]

Az átviteli rendszer és a tőle független rendszerirányítás kedvezőtlen működési tapasztalatai sürgették a két, engedélyesi tevékenységet ellátó szervezet integrációját. Erre 2006. január 1-jével került sor, az MVM Rt. által ellátott átviteli tevékenység, valamint az ahhoz kapcsolódó OVIT Rt. által ellátott átviteli hálózat üzemeltetői tevékenység MAVIR Rt. általi átvételével. A közüzemi nagykereskedelmi tevékenység transzparenciájának biztosítására 2006. augusztus 1-jén az összes kapcsolódó kereskedelmi szerződés módosításával az MVM Trade Rt. is megkezdte érdemi működését.

Elismert vállalatcsoport

[szerkesztés]

A 2006. július 1-jén hatályba lépett Gtv. bevezeti a magyar jogrendben korábban ismeretlen „elismert vállalatcsoport” fogalmát. E jogi keretek alapján 2007. június 1-jén az állami tulajdonban maradt MVM Zrt. és leányvállalatai a hatékonyabb holdingszerű működést biztosító, a csoport optimumot elérő, az üzleti értéket növelő stratégiai célokat is szolgáló elismert vállalatcsoporttá alakultak. Az MVM csoport jelen működésével a tőzsdei társaságokkal szemben elvárt követelmények elérését és megtartását tekinti legfőbb feladatának."[6]

Cégadatok

[szerkesztés]

MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. Cégjegyzékszám: 01 10 041828 Telefon: (06-1) 304-2000 Fax: (06-1) 202-1246 E-mail: mvm@mvm.hu

Tevékenységi köre

[szerkesztés]

Az MVM Csoport 2007. június 1-jétől ún. elismert vállalatcsoportként működik. Az anyavállalat MVM Zrt. egységes, hatékony irányítási eszközrendszer birtokában koordinálja a cégcsoport szinte valamennyi leányvállalatának üzleti tevékenységét. A magyarországi átviteli rendszerirányító társaság (TSO), a Mavir Zrt. bár tulajdonilag a cégcsoport tagja, speciális helyzeténél fogva nem része az Elismert Vállalatcsoportnak.

Az MVM alapvető tevékenysége a villamosenergia szállítói, nagykereskedői feladatainak ellátása. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik az energia importja és exportja is. Az MVM Zrt. a villamosáramot megvásárolja az erőművektől, illetve az importforrásoktól és értékesíti a területi áramszolgáltatóknak. Tevékenysége során feladata az erőművek és az alaphálózat legkisebb költséggel történő, optimális kihasználásának biztosítása.

Villamosenergia-kereskedő

[szerkesztés]

Az MVM Csoport Magyarország meghatározó villamosenergia-nagykereskedője (MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.), valamint számottevő részesedéssel rendelkezik a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is (MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt., MVM Adwest GmbH.). Nemzetközi kapcsolatainak és szakmai felkészültségének kihasználásával elősegíti a régióban az egyes villamosenergia-piacok integrálódását, kiemelten kezelve a hazai érdekeket.

Villamosenergia-termelő

[szerkesztés]

Termelőként az MVM Csoport a Paksi Atomerőmű révén meghatározó szerepet tölt be a magyar piacon. A termelői portfolió bővítése során a kereskedelmi szempontok prioritása érvényesül a rendszerszabályozás és az ellátásbiztonság érdekeinek messzemenő érvényesítése mellett. Az MVM Csoport aktív szereplő a regionális távhőpiacon is, ahol korszerű technológiák megvalósításával szolgálja az adott régió kedvező árú és környezetkímélő távhőellátását Tatabányán, Miskolcon és Észak-Budán.

Átviteli rendszerirányító

[szerkesztés]

Az átviteli hálózatot is tulajdonló Mavir Zrt. az MVM Csoport leányvállalataként, az EU irányelveinek megfelelő tevékenység-szétválasztási szabályok érvényesülését biztosító ITO modell szerint működik, melynek jogi kereteit a magyar Országgyűlés a 2009 végén meghozott törvénymódosításban rögzítette. A cégcsoport integrált felépítése speciális kettős helyzetet teremt a rendszerirányító számára, mert a működési modell egyrészt biztosítja tevékenységének függetlenségét, másfelől a csoporthoz tartozás lehetővé teszi az integrált működésből fakadó előnyök kihasználást.

Az átviteli rendszerirányító társaság feladata a nagyfeszültségű átviteli hálózat irányítása, üzemeltetése, korszerűsítése, illetve szükséges mértékű bővítése is, a tevékenység során elsődleges szempont, hogy a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az MVM Csoport további tagjainak munkája teszi teljessé az átviteli tevékenységet, amelynek keretében ellátják a hálózati beruházások létesítését (OVIT ZRt.), illetve a létesítések mérnökszolgálatát (MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt.). 2010. július 1-jétől a HUPX magyar áramtőzsde üzemeltetője.

Vezérigazgatók

[szerkesztés]

Schiller János (1963-1988)

Hatvani György (1988-1990)

Halzl József (1990-1994)

Lengyel Gyula (1994-1996)

Bakács István (1998-2000)

Katona Kálmán (2000-2002)

Pál László (2002-2005)

Kocsis István (2005–2008)

Mártha Imre (2008–2010)[7]

Baji Csaba (2010–2015)

Horváth Péter János (2013-2015)

Bally Attila (2015-2015)

Csiba Péter (2015–2017)[8]

Zsuga János (2017–2018)[9]

Kóbor György (2018–2021)[10]

Czepek Gábor (2021–2022)[11]

Fazekas László (2022–2023)

Mátrai Károly (2023-tól)[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. MVM Zrt. (magyar nyelven). Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat, 2024. február 4. (Hozzáférés: 2024. február 11.)
  2. Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface(wd), 2022. október. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  3. Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface(wd), 2023. november. (Hozzáférés: 2024. február 9.)
  4. https://www.ceginformacio.hu/cr9310009111
  5. https://mvm.hu/hu-HU/Media/MediaTartalmak/Hirek/20210701_Sikeresen_lezarult_a_markavaltas_az_MVM_Csoportban
  6. Forrás: A magyarországi villamosenergia-szolgáltatás és az MVM története Archiválva 2009. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – A Magyar Villamos Művek Zrt. honlapja
  7. Mediaworks–Hírcentrum: Mártha Imre, és ami mögötte van (magyar nyelven). Mártha Imre, és ami mögötte van, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  8. Zrt, HVG Kiadó: Gázos lett az MVM új vezére (magyar nyelven). hvg.hu, 2015. augusztus 17. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  9. Népszava: Egykori Mol-elnök az MVM élén (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  10. Zrt, HVG Kiadó: Egyik napról a másikra lecserélik az MVM vezetőjét, volt kormánytag kerül a helyére (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. szeptember 29. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  11. Czepek Gábor önéletrajz (angol nyelven). https://kormany.hu. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  12. Hivatalos: megvan az MVM Csoport új vezérigazgatója (magyar nyelven). Economx.hu. (Hozzáférés: 2023. december 30.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]