Holding
A holding társaság olyan üzleti struktúra, amelynek fő célja más Vállalatok részvényeinek birtoklása és azok irányítása. Általában nem állít elő árukat vagy szolgáltatásokat.[1] Célja egy vállalatcsoport létrehozása és gyakran a kockázat csökkentése. Az Egyesült Államokban például egy holdingtársaságnak legalább 80%-ban kell birtokolnia egy másik vállalat részvényeit, hogy adóelőnyöket kapjon a kifizetett osztalékok után. A koncepció enyhén eltér az egyes országokban, specifikus jogi meghatározásokkal és következményekkel.
Országonként
[szerkesztés]Magyarország
[szerkesztés]Magyarországon a holding társaság nem létezik adóügyi fogalomként, azonban működésiköltség-optimalizáció és kockázatcsökkentési céllal gyakran használják, mint vállalati struktúrát.[1][2][3]
Ismertebb magyar holding társaságok
[szerkesztés]- MPF Holding
- Docler Holding
- Videoton Holding
- Gránit Pólus csoport
- Mészáros csoport.[4]
Egyesült Államok
[szerkesztés]Az Egyesült Államokban a holdingtársaságoknak legalább 80% részesedést kell szerezniük egy másik vállalatban, hogy jogosultak legyenek az osztalék utáni adóelőnyökre.[5]
Egyesült Királyság
[szerkesztés]Az Egyesült Királyságban egy vállalat, amely több mint 51%-os részesedéssel rendelkezik egy másik vállalatban, gyakorlatilag annak anyavállalataként működik.[6]
Ausztrália
[szerkesztés]Ausztráliában a holdingtársaságok a 2001-es Vállalati Törvény alapján működnek, amely szabályozza a szülő- és leányvállalatok közötti kapcsolatokat.[7]
Kanada
[szerkesztés]Kanadában a holdingtársaságok jogi kereteit a szövetségi és tartományi törvények szabályozzák. A kanadai holdingtársaságok gyakran részt vesznek a nemzetközi peres ügyekben, ahol a kanadai anyavállalatok ellen indítanak eljárást a külföldi leányvállalatok tevékenységei miatt.[8]
Szingapúr
[szerkesztés]Szingapúrban a holdingtársaságok a Vállalati Törvény alapján működnek, amely meghatározza a szülő- és leányvállalatok közötti viszonyokat és kötelezettségeket.[9]
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Holding Társaságok Leírása és Funkciói. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
- ↑ Holding Jelentése és Szerepe az Üzleti Életben. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
- ↑ Holding a Cégcsoportban. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
- ↑ Ötbillió forint felett: íme a 100 legértékesebb magyar cég. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
- ↑ Gaughan, Patrick A. (2010. november 4.). „Mergers, Acquisitions, and Corporate Restructurings”, Kiadó: Wiley.
- ↑ Hannigan, Brenda. Company Law. Oxford University Press (2009. november 4.). ISBN 978-0-19-921159-3
- ↑ Redmond, Paul. Corporations Law: Text and Essential Cases. Federation Press (2009. november 4.). ISBN 978-1862877250
- ↑ Krantz, Jeffrey (2010. november 4.). „Canadian Corporate Law: Cases, Notes & Materials”, Kiadó: LexisNexis Canada.
- ↑ Woon, Walter. Singapore Business Law. Butterworths (2009. november 4.). ISBN 978-9812369012