Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága
[szerkesztés]A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságát 1841-ben német minta alapján szervezte meg Bene Ferenc és Bugát Pál. Majd száz évig működött (1841-1933). Szervezetét tekintve állandóan működő központi bizottmánnyal rendelkezett, s az előadásokat szakcsoportokba szervezte. Az eredeti orvosi, természettudományos jelleg ugyan hangsúlyos volt, de archeológiai, és a szociológiai szakcsoportjai is működtek.
A Társaság tagjai között a tudományos élet számos kiválóságát megtalálható volt. A MOTT működése során mindig más városban tartotta éves nagygyűlését, fennállása során összesen negyvenegyet.
Vándorgyűlések
[szerkesztés]A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlései 1841-től indultak, de 1848 és 1862 között szüneteltek. 1863-as újraindulásukban Eötvös Józsefnek is szerepe volt.[1] Ezután rendszeresen szervezték a vándorgyűléseket egy-két évenként, mígnem az első világháború előtt ritkulni nem kezdtek. A 41. vándorgyűlést 1933-ban Budapesten tartották.
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának vándorgyűléseinek iratait a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum őrzi.[2]
A vándorgyűlések kiadványai ("munkálatai") az Akadémiai Könyvtár repozitóriumának egyik gyűjteményében (REAL-EOD) elérhetőek.[3] A vándorgyűlések helyszínéül szolgáló városokról és megyékről rendszeresen leírásokat adtak ki.[4] A kiadványok szerkesztői között találhatjuk Bugát Pált, Brassai Sámuelt, Flór Ferencet, Szabó Józsefet, Albert Ferencet és Lakits Ferencet.
Chyzer Kornél írta meg a vándorgyűlések első fél évszázadának történetét.
Források
[szerkesztés]- Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (régi) honlapja Archiválva 2018. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Chyzer Kornél: A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840-től 1890-ig. Sátoraljaújhely (1890).
- A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1890-1910-ig. [Írta]: Schächter Miksa, Lakits Ferenc, Prochnow József, Kerekes Pál. Bp., 1910.
- Gángó Gábor: Eötvös József a „materialisták” ellen. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének újraengedélyezése és a Gondolatok keletkezése. Magyar Tudomány, 2013. Szeptember.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.matud.iif.hu/2013/09/06.htm
- ↑ Archivált másolat. [2017. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
- ↑ http://real-eod.mtak.hu/view/series/Magyar_orvosok_=E9s_term=E9szetvizsg=E1l=F3k_nagy-gy==0171l=E9seinek_munk=E1latai.html
- ↑ http://real-eod.mtak.hu/view/series/Magyar_orvosok_=E9s_term=E9szetvizsg=E1l=F3k_nagy-gy==0171l=E9s=E9nek_alkalm=E1b=F3l=2E_V=E1rosle=EDr=E1sok.html