Magyar Ifjúsági Konferencia

A Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület (MIK) a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok legmagasabb szintű egyeztető fóruma, amely a Magyar Kormány kezdeményezésére Budapesten, 1999. november 27-én széleskörű magyarországi és határon túli magyar szervezeti részvétellel lett életre hívva.

Működése

A MIK stratégiai célja a magyar ifjúság bevonása az össznemzeti ifjúságpolitika alakításába. Ennek révén elősegíthető a Magyarország határain túl élő magyar ifjúsági közösségek magyarországi erkölcsi, anyagi, szakmapolitikai és diplomáciai támogatása is. További célkitűzésként szerepel a hazai és külhoni ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd, és szakmai fejlesztő találkozások koordinálása, határokon átnyúló programok és rendezvények elősegítése. A közös munka célja, hogy minél több magyar fiatal számára nyíljon lehetőség a szervezetek által megvalósuló programokon, rendezvényeken való részvételre. A MIK a kölcsönös kapcsolatápolást, valamint anyanyelvünk és hagyományaink megőrzése mellett a szülőföldön maradást is szolgálni hivatott. A MIK intézményesített hálózatos együttműködésként indult, 2016. május 4-én pedig önálló jogi személyiséggé vált.

Működési keretei

A MIK régiókra bontott szervezeti felépítését a Kárpát medence és azon túl élő magyarlakta területek határozzák meg. Régiói: Bánát és Regát, Burgenland, Erdély, Felvidék, Horvátország, Kárpátalja, Magyarország, Muravidék, Nyugati diaszpóra és Vajdaság. A MIK működése során tiszteletben tartja a régiók autonómiájának elvét.

A MIK évente két rendes konferenciaülést (közgyűlés) és négy Állandó Bizottsági ülést (elnökség) tart. Az őszi konferenciaüléseit mindig Magyarországon, tavaszi konferenciaüléseit a Kárpát-medence valamely más régiójában tartja. A legfontosabb döntéseit konferenciaülésein elfogadott Zárónyilatkozatai Archiválva 2019. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben foglalják magukban. Két konferenciaülés közötti időszakban a legfőbb döntéshozó szerve az Állandó Bizottság, amelynek tizenegy rendes tagja van (a tíz régió elnök, valamint a MIK Egyesület elnöke).

Régiók

A MIK régiói: Bánság és Regát, Burgenland, Erdély, Felvidék, Horvátország, Kárpátalja, Magyarország, Muravidék, Nyugati diaszpóra és Vajdaság. A MIK-ben a magyarországi, határon túli és a diaszpóra magyar ifjúsági szervezeteinek öt típusa jelenik meg: a diákszervezetek, a korosztályos-ifjúsági szervezetek, a cserkészszervezetek, a történelmi egyházak ifjúsági szervezetei, valamint a politikai pártok ifjúsági szervezetei.

A közös munka alapja azon felismerés, hogy a felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos alapértékek mentén dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Ezen értékek: a magyar nemzethez való tartozás tudata, a szülőföldön való megmaradás, hagyományok megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete, valamint a szabadidő értékes és hasznos eltöltése.

A MIK működése során tiszteletben tartja a régiók autonómiájának elvét, és képviseleti tevékenysége során érvényesíti tagjainak együttesen meghatározott értékeit és érdekeit.

Vezetése

A szervezet elnöke Veres Márton (Magyarország), alelnöke Fancsali Barna (Erdély).

Az Állandó Bizottságban az adott régiókat a következő tagok képviselik:

bánsági és regáti régió: Andacs Zsolt Levente

burgenlandi régió: Somogyi Attila

horvátországi régió: Hordósi Dániel

erdélyi régió: Fancsali Barna

felvidéki régió:

kárpátaljai régió: Kosztur András

magyarországi régió: Nemes László

muravidéki régió: Varga Teodor

nyugati régió:

vajdasági régió: Sóti Attila

Korábbi elnökök

Kucsera Tamás Gergely (1999–2002)

Barthel-Rúzsa Zsolt (2002–2004)

Varga Diósi Viola (2004–2008)

Szórád Gábor (2008–2010, 2014–2018)

Saláta Zoltán (2010–2012)

Gulyás Tibor (2012–2014)

Alapító nyilatkozat

Mi, alulírottak – a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok és szervezeteik képviselői – a mai napon Budapesten létrehozzuk a Magyar Ifjúsági Konferenciát. Elhatározásunk szerint a Magyar Ifjúsági Konferencia a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok és szervezeteik fóruma, ahol képviselőik együtt gondolkodnak, megismerik és megvitatják terveiket, gondjaikat és együttműködve valósítják meg közös elképzeléseiket.

Közös munkánk alapja azon felismerés, hogy a felelős magyar fiatalok és szervezeteik azonos alapértékek mentén dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik régióban fejtik ki tevékenységüket. Ezen értékek: a magyar nemzethez való tartozásunk tudata, a szülőföldön való megmaradás, hagyományaink megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete valamint a szabadidő értékes és hasznos eltöltése.

Közös munkánk célja, hogy minél több magyar fiatal számára nyíljon lehetőség határokon átnyúló programokon, rendezvényeken való részvételre, elősegítvén a magyar ifjúság testi, szellemi, erkölcsi fejlődését. Célunk, hogy egyre többen érezhessük át az összetartozás élményét, tapasztalhassuk meg a közös munka örömét, lássuk annak gyümölcseit.

Mi, a Magyar Ifjúsági Konferencia létrehozói elhatározzuk, hogy munkánkat végzendő évente legalább kétszer, ősszel és tavasszal, a Kárpát-medence különböző pontjain találkozunk közös ügyeink megbeszélése végett.

A Magyar Ifjúsági Konferencia alapítói együtt gondolkodásra és együtt munkálkodásra szólítanak mindenkit, aki felelősséget érez a magyar fiatalság jövőjéért.

Budapest, 1999. november 27.