Madame de Brinvilliers
Marie-Madeleine-Marguerite d'Aubray | |
Született | 1630. július 22.[1][2] Párizs |
Elhunyt | 1676. július 17. (45 évesen)[3][2] Párizs |
Halál oka | kivégezték |
Bűncselekmények részletei | |
Modus operandi | mérgezés |
Országok | Franciaország |
Időszak | 1665–1677 |
Büntetés | lefejezés |
A Wikimédia Commons tartalmaz Madame de Brinvilliers témájú médiaállományokat. |
Marie-Madeleine-Marguerite d'Aubray, más néven Madame de Brinvilliers (Párizs, 1630. július 22. – Párizs, 1676. július 17.) francia arisztokrata volt, akit három rokonának meggyilkolása miatt kivégeztek. Áldozatainak a száma meghaladhatta az ötvenet is.
Élete
[szerkesztés]Módos, nemes, ismert családban született 1630-ban Párizsban. Egyes feljegyzések szerint hétéves korában szexuális abúzus áldozata lett, tízéves korában pedig vérfertőző kapcsolatba került egyik bátyjával. Huszonegy éves volt, amikor hozzáment Antoine Gobelinhez, Brinvilliers őrgrófjához, egy ezredparancsnokhoz. A márki megszállott szerencsejátékos volt, így hamar adósságokat halmozott fel. Mindketten számos szeretőt tartottak. Madame de Brinvilliers végül megismerkedett Jean Baptiste Godin de Sainte-Croix-val, akivel botrányos és költekező viszonyba kezdett. Férje ekkorra már elmenekült hitelezői elől Franciaországból. Antoine Dreux d'Aubraynak, Marie d'Aubray apjának sikerült elérnie, hogy Godint egy évre a Bastille-ba zárják. A férfi zárkatársa egy Exili nevű olasz méregkeverő volt, akitől megtanulta a mérgek használatát, majd szabadulása után rávette szeretőjét, hogy gyilkolják meg annak apját és fivéreit a családi vagyonért.[4]
A gyilkosságok
[szerkesztés]A méreg, amelyet használtak, arzén alapú volt, és állítólag Giulia Tofana, egy hírhedt itáliai méregkeverő fejlesztette ki. Az anyag közkeletű neve Tofana-víz volt. Marie d'Aubray megkezdte a méreg előállítását, majd a vegyület összetételével és a dózisok mennyiségével kísérletezett. Alanya szolgálólánya volt, majd a közeli Hotel de Dieu szegénykórház ápoltjai következtek, ahol jótékonysági munkát végzett.[4] Az arzént az adományként átadott pástétomok és gyümölcstorták által juttatta be áldozatai szervezetébe.[5]
Madame de Brinvilliers nyolc hónapon át intézte apja háztartásának kisebb ügyeit. Ő főzött, és lassan mérgezte apját. 1666 szeptemberében Antoine Dreux d'Aubray elhunyt. Halálakor senki nem gyanakodott gyilkosságra, a tetemet nem boncolták fel.[4]
Az örökség, amelyen testvéreivel osztozott, jóval kevesebb volt annál, amennyit Marie d'Aubray remélt. Felbérelt egy fiatalembert, és elhelyezte fiatalabb fiútestvére háztartásában, hogy mérgezze meg őt. A két fivér közül az első 1670. július 17-én, a másik három héttel később halt meg. A boncolás során rábukkantak az arzén nyomára, de Madame de Brinvilliersre nem gyanakodtak, hiszen ő Párizsban tartózkodott.[4]
Sainte-Croix 1672-ben váratlanul meghalt, a közhiedelem szerint mérgező gázokkal kísérletezett, és véletlenül belélegezte gőzüket. A lovag lakásában egy ládikót találtak, amelyet halála esetére hagyott hátra. Ebben megtalálták részletes naplóját, szerelme leveleit, kötelezettségvállalásait és méregfioláit. Hamarosan őrizetbe vették a Marie d'Aubray által alkalmazott fiatalembert is, aki a fivéreket megölte. A férfi a kínvallatás során mindent beismert, majd halálra ítélték.[4]
Ítélet
[szerkesztés]Az őrgrófnő 1672-ben Angliába, majd Hollandiába menekült. 1676-ban Lille-ben letartóztatták, és kiadták Franciaországnak. A kínvallatás során több mint kilenc liter vizet itattak meg vele, és ennek hatására beismerte a gyilkosságokat. A hatóságok úgy vélték, hogy apja és két bátyja mellett mintegy ötven beteget ölt meg a szegénykórházban. Tárgyalását 1676. április 29-én tartották Párizsban. Július 17-én a Place de Gréve-en lefejezték. A testét máglyára vetették, majd maradványait a Szajnába szórták. A tárgyalásra és kivégzésre sok kíváncsiskodó ment el, a feljegyzések szerint a nő méltósággal és bátran ment fel a vérpadra.[4]
Kevéssel kivégzése előtt Madame de Brinvilliers azt mondta, hogy a nemesség fele ugyanazt csinálja, mint ő, ha beszélni akarna, megsemmisíthetné őket.[5] Halála után elszaporodtak a mérgezési ügyek Franciaországban. 1677 és 1682 között számos arisztokratát ítéltek el mérgezéséért és boszorkányságért. A mérgezéshullám Méreg ügyként (L’Affaire des poisons) híresült el.[4]
Megjelenése a művészetben
[szerkesztés]Marie d'Aubray alakja felbukkan De Sade márki Filozófia a budoárban című könyvének abban a részében, amikor az író a női kegyetlenség módozatait veszi számba. „Voisin asszonyság és Brinvilliers márkiné pusztán a bűn gyönyöre kedvéért lettek méregkeverők” – mondja Dolmancé.[6] Az asszony kivégzését Madame de Sevigne is többször megemlítette híres leveleiben.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ BP: Marilyn Brouwer. Mystery and Murder in Paris: The Infamous Madame de Brinvilliers. Bonjour Parist. Hozzáférés ideje: 2020. július 11.
- ↑ Sade: Donatien Alphonse François de Sade. Filozófia a budoárban. Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat (1989). ISBN 963 2722 68 X
- ↑ Reggie Oliver: Reggie Oliver. The Poisons Affair. History Today (19892001 március)