Madagaszkári holdasszövő
Madagaszkári holdasszövő | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Argema mittrei (Félix Édouard Guérin-Méneville, 1847)[4][5] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Madagaszkári holdasszövő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Madagaszkári holdasszövő témájú médiaállományokat és Madagaszkári holdasszövő témájú kategóriát. |
A madagaszkári holdasszövő (Argema mittrei) a rovarok (Insecta) osztályába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába, és az (Argema) nembe tartozó, a világ egyik legnagyobb méretű lepkefaja.[8]
Előfordulása
[szerkesztés]Madagaszkár endemikus faja, élőhelye az esőerdők.[9][10]
Megjelenése
[szerkesztés]Élénk sárga színű, barna mintázatú, hosszú farkú, négy nagy barna szemfolttal rendelkező lepke. A hím szárnyainak szélessége 20 cm, farka 15 cm, hosszú tollas antennái vannak. A farok akár hatszor olyan hosszú is lehet, mint a test. A nőstény zömökebb, farka rövidebb, szárnyai kerekebbek, tollas csápjai is jelentősen kisebbek.[8][11]
Tanulmányozásuk során a tudósok megfigyelték, hogy a hosszú farok alkalmas a legfőbb természetes ellenségük, a denevérek megtévesztésére. A repülő lepke csavart farokformája, tükrözi és megzavarja a denevérek echolokációját, így terelve el a figyelmet a lepke fontosabb, sebezhetőbb részeiről. Mivel csak éjszaka aktívak, ilyenkor feltűnő színüknek nem sok hasznát veszik, viszont nappal jól álcázza őket ez a színezet. Szárnyaikon lévő nagy szemfoltjai szintén a ragadozók megtévesztését, elriasztását szolgálja.[11][12][13][14]
Életmódja
[szerkesztés]Egyetlen életszakaszában, hernyóként táplálkozik csak, arról a tápnövényről, melyre a nőstény a kikelése előtt a petéit elhelyezte.[10] Időnként abbahagyják az étkezést, amikor vékony kitinbőrük megkeményedik, melyből kibújva, az alatta keletkezett új bőrben folytatják a táplálkozást. Ezt négyszer ismétlik meg, közben körülbelül két hónap alatt a kishernyókból, nagy élénkzöld hernyók lesznek, majd az ötödik fázisnál, nagy szürkés-fehér zsákszerű kokonokban bebábozódnak. A kokonok laza szövésűek, lukacsosak, így a gyakori trópusi esővíz ki tud belőle folyni, így a bábban fejlődő állat nem fullad meg. 5–6 hónapig tart, amíg a teljes metamorfózisa befejeződik.[8][11] A lepkévé alakult példányoknak nincsen szájszervük, így táplálkozni sem képesek, a hernyófázis során felhalmozott élelemből élnek, mely általában 4-5 napig tart, ezután a lepke elpusztul. Repülni is csak ebben, az imágó életszakaszukban tudnak, mely inkább a hímekre jellemző, míg megtalálják a nőstényeket. A nőstények ritkán repülnek, általában a kikelés helyén maradnak, várva a megtermékenyítő hímekre.[12]
Éjszakai aktív faj. Míg napközben a napfény melegen tartja őket, az éjszaka hűvös esőerdőkben való repüléshez fel kell melegíteniük a testüket, melyet úgy érnek el, hogy mielőtt elindulnának, szárnyaival és egész testükkel rezegnek, míg el nem érik a repüléshez szükséges hőmérsékletet.[8][11]
Szaporodása
[szerkesztés]A párzásnak az imágóvá alakulás utáni első napon meg kell történnie, mert a nőstény petesejtjeit később már nem lehet megtermékenyíteni. A nőstény csak a kokon elhagyást követő napon termékeny, ekkor feromonokat bocsát ki a levegőbe, melyet érzékeny bolyhos csápjával a hím mérföldekről is érzékel. A nőstény és a hím a következő éjszakáig párosodhat. A sikeres párzás után a nőstény valamelyik tápnövényét felkeresve helyezi el 120-170 petéjét, melyből 10-20 nap elteltével kelnek ki a hernyók és azonnal táplálkozni kezdenek.[8][12]
Tápnövényei
[szerkesztés]Eredeti gazdanövények
[szerkesztés]Weinmannia eriocampa, Uapaca fajok, Eugenia cuneifolia, Sclerocarya birrea.[11][15]
Helyettesítő gazdanövények
[szerkesztés]Sárga cserszömörce, tasmaniai havasi eukaliptusz, terpentinpisztácia, híoszipisztáciafa, Rhuscopallinum, Rhuslaurina, Rhustoxicodendron, Ecetfa, Perui borsfa, rózsaszín bors, mimóza fajok, amerikai ámbrafa.[15]
Veszélyeztetettségük
[szerkesztés]Egyetlen természetes élőhelyén, az esőerdők folyamatos irtása miatt, élettere egyre szűkül, egyedszámuk egyre csökken.[12] Fogságban való szaporítását viszont a világ több pontján sikeresen megvalósították.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Argema mittrei. nih.gov. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Madagascan Moon Moth. biolib.cz. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Argema Wallengren 1858. eol.org. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
- ↑ Daphnis nerii. ftp.funet.fi. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
- ↑ Argema mittrei (Guérin-Méneville, 1847). afromoths.net. [2019. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Argema mittrei Guérin-Meneville, 1846. gbif.org. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Actias mittrei (Guérin-Méneville, 1847). funet.fi. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ a b c d e Mariposa-da-lua-de-madagascar. terraselvagem.com. [2019. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ La sorprendente polilla cometa. lareserva.com. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
- ↑ a b c Argema mittrei. archive.org. [2010. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
- ↑ a b c d e Argema mittrei. schmetterlingeinwildauundberlin.de. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
- ↑ a b c d Spotlight: the Madagascan moon moth. nhm.ac.uk, 2017. július 21. (Hozzáférés: 2019. december 22.)
- ↑ Argema mittrei. ecured.cu. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
- ↑ Le farfalle del Madagascar. viaggiomadagascar.it. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
- ↑ a b Papillon-comète de Madagascar (Argemamittrei). insectes.org. [2017. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 21.)