Macskacápafélék
Macskacápafélék | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nagy macskacápa
(Scyliorhinus stellaris) | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Nemek | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Macskacápafélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Macskacápafélék témájú kategóriát. |
A macskacápafélék családja (Scyliorhinidae), a porcos halak (Chondrichthyes) osztálya, Elasmobranchii alosztálya, Selachimorpha öregrendje Carcharhiniformes rendjébe tartozik. 15 nem és 94 faj tartozik a családhoz
A rendre általánosan jellemző, hogy mindig 5 pár oldalsó elhelyezkedésű kopoltyúrésük van, amely szabadon nyílik. Mellúszóik a kopoltyúrések sora után következnek. Hátúszójukban nincs tüske. Farokalatti (anális) úszójuk megtalálható. Szemüket harmadik szemhéj, átlátszó pislogóhártya is védi a sérülésektől.
A macskacápafélék kisebb méretű (max. 1,5-2 méter) cápák. Főként partmenti tengerfenéken fordulnak elő, meleg és mérsékelt éghajlaton. Testük gyakran tarka színezetű. Puhatestűekkel, rákokkal és kis halakkal táplálkoznak, emberre veszélytelenek. Gyakran tartják őket tengeri akváriumokban.
Rendszerezés
[szerkesztés]A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak:
- Apristurus (Garman, 1913) – 23 faj
- Apristurus atlanticus
- Apristurus brunneus
- Apristurus canutus
- Apristurus herklotsi
- Apristurus indicus
- Apristurus investigatoris
- Apristurus japonicus
- Apristurus kampae
- Apristurus laurussonii
- Apristurus longicephalus
- Apristurus macrorhynchus
- Apristurus manis
- Apristurus microps
- Apristurus nasutus
- Apristurus parvipinnis
- Apristurus platyrhynchus
- Apristurus profundorum
- Apristurus riveri
- Apristurus saldanha
- Apristurus sibogae
- Apristurus sinensis
- Apristurus spongiceps
- Apristurus stenseni
- Atelomycterus (Garman, 1913) – 3 faj
- Atelomycterus fasciatus
- Atelomycterus macleayi
- Atelomycterus marmoratus
- Aulohalaelurus (Fowler, 1934) – 1 faj
- Aulohalaelurus labiosus
- Cephaloscyllium (Gill, 1862) – 7 faj
- Cephaloscyllium fasciatum
- Cephaloscyllium isabellum
- Cephaloscyllium laticeps
- Cephaloscyllium nascione
- Cephaloscyllium silasi
- Cephaloscyllium sufflans
- Cephaloscyllium ventriosum
- Galeus (Rafinesque, 1810) – 14 faj
- Galeus antillensis
- Galeus arae
- Galeus boardmani
- Galeus cadenati
- Galeus eastmani
- foltos cápa (Galeus melastomus)
- Galeus mincaronei
- Galeus murinus
- Galeus nipponensis
- Galeus piperatus
- Galeus polli
- Galeus sauteri
- Galeus schultzi
- Galeus springeri
- Halaelurus (Gill, 1862) – 11 faj
- Halaelurus alcockii
- Halaelurus boesemani
- Halaelurus buergeri
- Halaelurus canescens
- Halaelurus dawsoni
- Halaelurus hispidus
- Halaelurus immaculatus
- Halaelurus lineatus
- Halaelurus lutarius
- Halaelurus natalensis
- Halaelurus quagga
- Haploblepharus (Garman, 1913) – 3 faj
- félénk macskacápa (Haploblepharus edwardsii)
- Haploblepharus fuscus
- Haploblepharus pictus
- Holohalaelurus (Fowler, 1934) – 2 faj
- Holohalaelurus punctatus
- Holohalaelurus regani
- Parmaturus (Garman, 1906) – 5 faj
- Parmaturus campechiensis
- Parmaturus macmillani
- Parmaturus melanobranchus
- Parmaturus pilosus
- Parmaturus xaniurus
- Poroderma (Smith, 1838) – 3 faj
- pizsamás cápa (Poroderma africanum)
- gepárdfoltos macskacápa (Poroderma pantherinum)
- Poroderma variegatum
- Schroederichthys (Springer, 1966) – 5 faj
- Schroederichthys bivius
- Schroederichthys chilensis
- Schroederichthys maculatus
- Schroederichthys saurisqualus
- Schroederichthys tenuis
- Scyliorhinus (Blainville, 1816) – 13 faj
- Scyliorhinus besnardi
- Scyliorhinus boa
- kispettyes macskacápa (Scyliorhinus canicula)
- Scyliorhinus capensis
- Scyliorhinus cervigoni
- Scyliorhinus garmani
- Scyliorhinus haeckelii
- Scyliorhinus hesperius
- Scyliorhinus meadi
- macskacápa (Scyliorhinus retifer)
- nagy macskacápa (Scyliorhinus stellaris)
- Scyliorhinus torazame
- Scyliorhinus torrei
Források
[szerkesztés]Ajánlott magyar nyelvű könyvek
[szerkesztés]- Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest ISBN 963-18-0543-3
- Papp, L. (1996): Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
- Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest ISBN 963-280-138-5
Külső hivatkozások (angolul)
[szerkesztés]Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez:
- BiologyBrowser
- CABI Archiválva 2007. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cambridge Scientific Abstracts
- BIOSIS
- Applied Ecology and Environmental Research