Machovich Izidor
| Machovich Izidor | |
| Született | 1852. április 16. Kistapolcsány |
| Elhunyt | 1915. március 2. (62 évesen) Besztercebánya |
| Foglalkozása | pap |
| Tisztsége | apát (1893–) |
Machovich Izidor (Machovič; Kistapolcsány, 1852. április 16.[1] - Besztercebánya, 1915. március 2.) esperes, kanonok, apát.
Élete
[szerkesztés]Szülei Machovics János kántortanító és Tomanóczy Franciska volt. Dlhovszky József plébános keresztelte. Testvére volt Antal (1856).[2]
A selmecbányai gimnáziumban tanult. A teológia befejezése után 1875-ben szentelték fel. 1878-tól a szeminárium vicerektora, 1886-tól Korpona plébánosa és esperes. 1893-tól egyházi főtanfelügyelő és Istenáldása címzetes apát.[3] 1908-tól besztercebányai kanonok lett, 1909-től a szeminárium rektora, 1912-től az egyházi főiskola prodirektora. 1914-ben Radnai Farkas püspök után ő tartott szlovák nyelvű szónoklatot a 16. honvédezred tábori egységének a frontravonulási búcsúztatásakor.[4]
1911-ben árvaház alapítására gyűjtött.[5] A besztercebányai főgimnázium mellett működő segélyző-egyesület tagja volt. A Korponai népbank részvénytársaság elnöke, majd igazgatósági tagja volt.
Besztercebányán nyugszik.[6]
Művei
[szerkesztés]- 1904 Intézeti zászló szentelése alkalmából elmondott ünnepi beszéd. In: Majthán Károly: Korpona Szab. Kir. Város Államilag Segélyezett Községi Felső Népiskolájának Értesítője az 1903-1904-iki tanévről. Korpona
Források
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org Kistapolcsány keresztelési anyakönyv 1852; Budapesti Hírlap 1915. március 6.; Pesti Hírlap 1915. március 6.; Dunántúl 1915. március 7.; Más források szerint május.[1]
- ↑ familysearch.org Kistapolcsány keresztelési anyakönyv 1856
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon
- ↑ Pramene k vojenským dejinám Slovenska IV/1, 55; Peter Chorvát 2012: Dôstojník rakúsko-uhorskej armády Franz Hill (1859-1914). Vojenská história 2012/4, 103.
- ↑ Circulares literae dioecesanae anno 1911 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae XIV, 153.
- ↑ bbmesto.fara.sk
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest