Macedón heraldika
A macedóniai heraldika a kelet-európai címertani szemlélet körébe tartozó rendszer.
A macedón heraldika története
[szerkesztés]Macedónia 1992 előtt soha nem volt független. Maga a macedón nyelv, néhány szerb jövevényszótól eltekintve, sem különbözik lényegi módon a bolgár nyelvtől. Macedónia 971-től 1018-ig a nyugati bolgár állam központi vidéke volt, majd bizánci uralma alá került. 1218 és 1250 között a második Bolgár Birodalomhoz tartozott és 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz került. Dušan István (1331–1355) Szerbiához csatolta a területet, majd az 1389-es rigómezei csata nyomán a Török Birodalom részévé vált. 1689–1690 között Karpos kumanovói vajda törökellenes felkelése eredményekén létrejött egy államalakulat és Karpost a nemzetközi hatalmak közül egyedüliként a Habsburg Birodalom elismerte Kumanovó királyának. 1878-ban Bulgáriához került, majd 1913-ban az első Balkán-háború során Szerbia magához csatolta, így 1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része lett. A Macedón Szocialista Szövetségi Köztársaság Jugoszlávián belül 1946 óta létezett és az ország 1991. szeptember 17-én Jugoszlávia felbomlásával vált függetlenné.
Matkovski, a macedón heraldika szakértője szerint a Bolognai egyetemen a korai 13. századtól számos, a thesszáliai királyságból származó diák címerének rajza található meg. Macedonus, Emathia fejedelmének címere látható Sir John Ferne művében is, mely fekete alapon ezüst farkas. Emathia a Thesszaloniki, Verea és Pella körüli terület. Itt tehát egy ókori fejedelem képzeletbeli címeréről van szó. Ferne nem ad magyarázatot a címerre, de ez nyilván középkori forrásokon alapul és nagyon hasonlít a magyar királyok által használt bolgár királyi címhez tartozó címerre, a három farkasra. Ez a címer egyes vélemények szerint azt igazolja, hogy Macadónia, és a Korenič-Neorič címerkönyv többi címere sem csupán Ohmučevič kitalációja.
Farkas látható a vodocsai egyház 15-18. századi nekropoliszának egyik gyermeksírjából előkerült rézfülbevalókon is, melyek erős heraldikai párhuzamokkal rendelkeznek. Mivel ezek ábrázolásmódja hasonlít a Milica-freskóportréra, a 15. század végére, a 16. század elejére datálják. Az egyik 14. század végi vodocsai ezüstgyűrűn teljes címer látható futó farkassal, pajzzsal, tőrrel és körirattal. A farkas feje, felső része vagy teljes alakja a 13-14., valamint a török hódítást követő századok családi címereinek egyik leggyakoribb motívuma ezen a vidéken. Ez legjobban a pénzérméken figyelhető meg.[1]
A macedón címer először az ún. Illír címerkönyvben jelenik meg. Ez a könyv a balkáni heraldika fő forrása. A VI. Lapon, az országcímerek között látható Macedónia címere is: vörös alapon (álló) koronás arany oroszlán, a pajzson királyi korona. A címer alatti felirat: „Macedónia“, fölötte „A macedón föld tzímere“ felirat. A címer szó megnevezésére tehát a magyar eredetű tsimeri szót használták.
A macedón címer ezen kívül megtalálható például a következő heraldikai forrásokban is: a Palinić címerkönyvben, az egykori Jugoszláv Tudományos Akadémia levéltárában (a 16. sz. vége a 17. sz. eleje); Mavro Orbini könyvében (1611), az Althan címerkönyvben (1641), a belgrádi Alkalmazott Művészetek Múzeumának címerkönyvében (1620, Grbovnik u muzeju primjenjenih umjetnosti u Beogradu), Marko Skoroević címerkönyvében (Bécs, 1636), a Fojnicai címerkönyvben (1675), Charles du Fresne, sieur du Cagne bizánci történeti művében (1680), az Olovo címerkönyvben (1689, Bologna), a Berlini Könyvtár címerkönyvében a 17. század végéről, Pavao Ritter Vitezović Stemmatographiájában (1701), a Codex Kevesic címergyűjteményében (1740), Krisztofor Zsefarovics Stemmatographiájában (1741), Ivo Saraka címerkönyvében (1746), Jovan Raić 1794-es művének harmadik kötetében, Ljudevit Gaj 1842-es hagyatékában, a rilai kolostorban (1844), Pajsiev történelmének egyes példányaiban (a 19. század közepe), Milan Simics heraldikai tábláján (1851), a Razlovec-felkelés forradalmi zászlóján, más forradalmi zászlókon (az Illinden-felkelés jelképei) stb.
Az 1991-ben elnyert függetlenség után új zászlót vezettek be, mely a Vergina-csillagot ábrázolta, de Görögország tiltakozására ezt stilizált sugaras Napforma váltotta fel. A himnusz és az 1945-ben elfogadott antiheraldikus államcímer megmaradt. A címer megváltoztatására pályázatot írtak ki, melyek többsége az Illír címerkönyv 1595-ös „Korenič — Neorič“-féle másolatában szereplő hagyományos címeren alapul. Az új államcímerről azonban mindmáig nem sikerült egyezségre jutni.
A macedón heraldika jellege
[szerkesztés]A macedón heraldika nagyon szűk körre korlátozódik. Mindössze néhány egyetemi szakember és a címerek iránt érdeklődő személy műveli. A macedón címerek területe mindössze az államcímerre és egyes városok címerére terjed ki. Történelmi forrásait különféle szerb és boszniai címerkönyvek teszik ki. A címerek is Szerbián keresztül közvetítődtek Macedónia felé és így a külföldi hatásokon közül áttételesen a magyar heraldika szerepe nevezhető a legjelentősebbnek a hagyományos macedón heraldika szempontjából - úgy a címerművészet, a címerek képi megformálása, mint a nevezéktan terén. Erre mutat a magyar eredetű cimeri szó használata is a régi forrásokban.
A mai macedón városok közül csak kevés használ valódi címert. Mások címernek neveznek mindenféle emblémát, logót, jelvényt vagy más jelképet is, melyeknek semmi közük sincs a címerekhez. A jugoszláv időkben használt jelképek a szocialista „címer“ek sémáját követik. Jellemző rájuk a túlzsúfoltság és más antiheraldikus vonások. A macedón heraldikai társaság felügyelete alatt létrejövő új címerek viszont általában már szakszerűek, nagyon esztétikusak és sok új, progresszív címerművészeti elemet is tartalmaznak, mint pl. a városfal stilizálása sakkozott mintával, a hegyeké ékeléssel, stb. Ugyanakkor, elsősorban a régi címereknél, mindig jellemző még a címerpajzsok túlzsúfolása és az antiheraldikus színhasználat.
-
Az Illír címerkönyv macedón címere (1595) -
Macedónia címere. Althan címerkönyv, Bologna (1614) -
Macedónia címere a Belgrádi címerkönyvben (1620) -
Macedónia címere a berlini könyvtár címerkönyvében (17. század) -
Macedónia címerkönyve Vizezović művében (1694) -
Aracsinovo régi címere az 1990-es évekből -
Aracsinovo új címere -
Karpos új címere -
Bitola régi „címere“ -
Bitola új címere -
Cair címere -
Butel új címere -
Aerodrom antiheraldikus címere
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Macedonian Herald, 2007/2. 12-13. l.
Szervezetek
[szerkesztés]Макєдонскo Хeралдичко Здружєние (Macedón Heraldikai Társaság. 1010 Szkopje, Macedónia), alapítva 2003
Kiadványok
[szerkesztés]Макєдонски Хєралд-Macedonian Herald (a Macedón Heraldikai Társaság, kétnyelvű folyóirata, I. évfolyam 2005)
Irodalom
[szerkesztés]Александар Матковски: Грбовите на Македонија. Мисла 1990 ISBN 86-15-00160-X (Aleksandar Matkovski: Macedónia címere. Szkopje 1990, angol összefoglalóval)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]bolgár heraldika, albán heraldika, török heraldika, horvát heraldika, Illír címerkönyv