MacNeill-vapiti

MacNeill-vapiti
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Szarvasfélék (Cervidae);
Alcsalád:	Szarvasformák (Cervinae);
Nemzetség:	Cervini;
Nem:	Cervus;
Alnem:	Cervus;
Faj:	C. canadensis; (Erxleben, 1777)
Tudományos név
	Cervus canadensis macneilli; (Lydekker, 1909)
Szinonimák
	Cervus elaphus macneilli Lydekker, 1909;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz MacNeill-vapiti témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz MacNeill-vapiti témájú kategóriát.

A MacNeill-vapiti (Cervus canadensis macneilli) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Előfordulása

A MacNeill-vapiti Tibet keleti részén és a kínai Csinghaj (Qinghai) tartományban él. Az alfajt 1903-ban fedezték fel és írták le; 26 évig az alfajból csak egy sutát ismert a tudomány, végül aztán egy bikát is felfedeztek.

Megjelenése

A MacNeill-vapiti világos nyári bundáján, finom szürke vagy feketésbarna foltok találhatók. A téli szőrzete elmosódott barna. A tibeti vapitival együtt a legnagyobb szarvasfélék a környéken. Agancs felépítése hasonló a többi vapiti alfajéval. A sutáknak télen rövid nyaksörényük van.

Rendszertana

A MacNeill-vapiti a tibeti vapitival, a kasmírszarvassal és a kanszui vapitival együtt alkotják a vapiti alfajok legdélibb csoportját.^[2]

Jegyzetek

↑ Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
↑ Ludt, Christian J.; Wolf Schroeder, Oswald Rottmann, and Ralph Kuehn: Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus) (PDF). Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004) 1064–1083. Elsevier. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 4.)

További információk

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) - A „Mammal Species of the World” harmadik kiadásában a vapitit és annak alfajait még a gímszarvas alfajainak vélték.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.

[Ludt-2] Ludt, Christian J.; Wolf Schroeder, Oswald Rottmann, and Ralph Kuehn: Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus) (PDF). Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004) 1064–1083. Elsevier. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 4.)

[1]

[2]