MVM Zrt.
| MVM Zrt. | |
 | |
| Az MVM budapesti székháza | |
| Hivatalos név | MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
| Típus | Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
| Alapítva | 1963 |
| Székhely | Budapest III. kerülete |
| Cím | Szentendrei út 207–209. |
| Vezetők | Dr. Czepek Gábor |
| Iparág | villamosenergia-ipar, földgáz-ipar |
| Tulajdonos | Magyarország |
| Árbevétel | 2.851 MRD Ft |
| Alkalmazottak száma | ~18.000 |
| Leányvállalatai |
|
| Magyar cégjegyzékszám | 01-10-041828 |
| A MVM Zrt. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MVM Zrt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített nevén MVM Zrt.[1] és az általa irányított elismert vállalatcsoport (MVM Csoport) tevékenységi területe a magyar nemzetgazdaság egyik legfontosabb, stratégiai jelentőségű ágazata, a villamosenergia-ipar.
Az MVM Csoport az áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplője, tevékenysége kiterjed a villamosenergia-termelés, az átvitel, rendszerirányítás és az áramkereskedelem területére. A cégcsoport felépítése megfelel az Európában, a versenypiaci körülmények között is bevált úgynevezett vertikálisan integrált társaságokénak. A cégcsoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac integráltan működő résztvevője, mely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is.
A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 2. és Közép- és Kelet-Európa 10., illetve 4. legnagyobb forgalmú vállalata.[2][3] A legnyereségesebb hazai vállalatok listáján 2010-ben a hetedik volt az MVM Zrt. – ezzel 6 helyet lépett előre az előző évhez képest. Míg a cég 2008-ban még csak 39 milliárd 657 millió forint adózott eredményt ért el, addig 2009-ben 60 milliárd 811 millió forintra nőtt az adózott eredménye.
Cégnévváltozás 2021-ben
[szerkesztés]A cég neve 2021. január 1-jétől MVM Energetika Zrt. (rövid neve: MVM Zrt.) [4]
A cégcsoporthoz tartozó vállalatok neve is változott:
A Magyar Földgázkereskedő Zrt. MVM CEEnergy Zrt. néven folytatja tovább. A Smart Future Lab Zrt. új hivatalos neve az MVM Smart Future Lab Zrt. Az MVMI Informatika Zrt. elnevezése MVM Informatika Zrt.-re változik. A Mátrai Erőmű Zrt. megújult névvel, MVM Mátra Energia Zrt.-ként folytatja működését. Az MVM GTER Zrt. MVM Balance Zrt.-re módosul, míg a Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. visszakapja az MVM Kontó Zrt. nevet. Nemzetközi piacokon is történik névváltás: a CYEB SRL új neve mostantól MVM Energy Trade Plus, az MVM International AG pedig MVM Switzerland AG néven folytatja tovább. [5]
Története
[szerkesztés]Az MVMT megalapítása
[szerkesztés]1963. szeptember 1-jétől – a francia villamos művek szervezetének mintájára – létrejött a Magyar Villamos Művek Tröszt, amely átvette az Erőmű Tröszt vállalatait, valamint a hat regionális elosztó vállalatot és az alaphálózatot üzemeltető társaságot is. Az MVMT feladata a teljes magyar villamosenergia-rendszer műszaki-gazdasági irányítása volt. A villamosenergia-törvény az ellátás biztonsága érdekében a termelési tervek, export-import mennyiségek tekintetében a végső döntést az illetékes miniszter hatáskörében tartotta.
A regionális elosztó vállalatoknál háromlépcsős üzemi szervezet kialakítására került sor. Ez a korábbi, még a szigetüzemi villamosenergia-ellátásból örökölt körzetszerelőségek helyett létrehozta a kirendeltség, üzemigazgatóság, ÁSZ-központ szervezeteket.
Szervezeti átalakulás
[szerkesztés]Az MVMT 1991 végéig működött trösztformában, 1992-ben részvénytársaságok kétszintű rendszerévé alakult át: felső szintjét a tulajdonosi és az irányítói szerepet is betöltő MVM Rt., a második szintet pedig az önálló erőművi, és az áramszolgáltató társaságok, valamint a hálózatfejlesztéseket végző OVIT jelentette. A társaságok együttműködését Alapszerződés rögzítette, a kereskedelmi kapcsolatok belső árrendszeren alapultak, miközben a végfelhasználói árakat az államigazgatás szabályozta. A rendszerváltozás a villamos energia igények jelentős csökkenésével is együtt járt, importunk a töredékére esett vissza.
Privatizáció
[szerkesztés]A tulajdonosi struktúrában, a társaságok közötti kereskedelmi kapcsolatokban lényeges változást eredményezett az 1995 végén végrehajtott privatizáció. Ehhez a villamos energia törvényhez kapcsolódó jogszabályok, közöttük az ármegállapítás szabályait rögzítő kormányrendelet, a rendszer új típusú műszaki együttműködését szabályozó Üzemi Szabályzat, és az egyes társaságok üzletszabályzatai mellett szükség volt a hosszú távú kapacitás lekötési (HTM) és villamosenergia-vásárlási megállapodások megkötésére is, melyek, a befektetők üzleti kockázatainak minimalizálását célozták. Az első, Magyar Energia Hivatal által végzett költség felülvizsgálaton alapuló ármegállapításra 1997. január 1-jével került sor. A meghirdetett árak az azonos alapelvek ellenére a várható jövedelmezőség tekintetében megkülönböztették a magán- és állami tulajdonú társaságokat az utóbbiak hátrányára. A privatizáció érintette a társaságok működését, átszervezésük anyavállalati mintára, a kiszolgáló tevékenységek kiszervezésével történt. Az iparág 1995-ös, bányák integrációját követő 43 083 fős létszáma 2005-re 20 723-ra csökkent.
Átvitel és rendszerirányítás integrációja
[szerkesztés]Az átviteli rendszer és a tőle független rendszerirányítás kedvezőtlen működési tapasztalatai sürgették a két, engedélyesi tevékenységet ellátó szervezet integrációját. Erre 2006. január 1-jével került sor, az MVM Rt. által ellátott átviteli tevékenység, valamint az ahhoz kapcsolódó OVIT Rt. által ellátott átviteli hálózat üzemeltetői tevékenység MAVIR Rt. általi átvételével. A közüzemi nagykereskedelmi tevékenység transzparenciájának biztosítására 2006. augusztus 1-jén az összes kapcsolódó kereskedelmi szerződés módosításával az MVM Trade Rt. is megkezdte érdemi működését.
Elismert vállalatcsoport
[szerkesztés]A 2006. július 1-jén hatályba lépett Gtv. bevezeti a magyar jogrendben korábban ismeretlen „elismert vállalatcsoport” fogalmát. E jogi keretek alapján 2007. június 1-jén az állami tulajdonban maradt MVM Zrt. és leányvállalatai a hatékonyabb holdingszerű működést biztosító, a csoport optimumot elérő, az üzleti értéket növelő stratégiai célokat is szolgáló elismert vállalatcsoporttá alakultak. Az MVM csoport jelen működésével a tőzsdei társaságokkal szemben elvárt követelmények elérését és megtartását tekinti legfőbb feladatának."[6]
Cégadatok
[szerkesztés]MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. Cégjegyzékszám: 01 10 041828 Telefon: (06-1) 304-2000 Fax: (06-1) 202-1246 E-mail: mvm@mvm.hu
Tevékenységi köre
[szerkesztés]Az MVM Csoport 2007. június 1-jétől ún. elismert vállalatcsoportként működik. Az anyavállalat MVM Zrt. egységes, hatékony irányítási eszközrendszer birtokában koordinálja a cégcsoport szinte valamennyi leányvállalatának üzleti tevékenységét. A magyarországi átviteli rendszerirányító társaság (TSO), a Mavir Zrt. bár tulajdonilag a cégcsoport tagja, speciális helyzeténél fogva nem része az Elismert Vállalatcsoportnak.
Az MVM alapvető tevékenysége a villamosenergia szállítói, nagykereskedői feladatainak ellátása. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik az energia importja és exportja is. Az MVM Zrt. a villamosáramot megvásárolja az erőművektől, illetve az importforrásoktól és értékesíti a területi áramszolgáltatóknak. Tevékenysége során feladata az erőművek és az alaphálózat legkisebb költséggel történő, optimális kihasználásának biztosítása.
Villamosenergia-kereskedő
[szerkesztés]Az MVM Csoport Magyarország meghatározó villamosenergia-nagykereskedője (MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.), valamint számottevő részesedéssel rendelkezik a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is (MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt., MVM Adwest GmbH.). Nemzetközi kapcsolatainak és szakmai felkészültségének kihasználásával elősegíti a régióban az egyes villamosenergia-piacok integrálódását, kiemelten kezelve a hazai érdekeket.
Villamosenergia-termelő
[szerkesztés]Termelőként az MVM Csoport a Paksi Atomerőmű révén meghatározó szerepet tölt be a magyar piacon. A termelői portfolió bővítése során a kereskedelmi szempontok prioritása érvényesül a rendszerszabályozás és az ellátásbiztonság érdekeinek messzemenő érvényesítése mellett. Az MVM Csoport aktív szereplő a regionális távhőpiacon is, ahol korszerű technológiák megvalósításával szolgálja az adott régió kedvező árú és környezetkímélő távhőellátását Tatabányán, Miskolcon és Észak-Budán.
Átviteli rendszerirányító
[szerkesztés]Az átviteli hálózatot is tulajdonló Mavir Zrt. az MVM Csoport leányvállalataként, az EU irányelveinek megfelelő tevékenység-szétválasztási szabályok érvényesülését biztosító ITO modell szerint működik, melynek jogi kereteit a magyar Országgyűlés a 2009 végén meghozott törvénymódosításban rögzítette. A cégcsoport integrált felépítése speciális kettős helyzetet teremt a rendszerirányító számára, mert a működési modell egyrészt biztosítja tevékenységének függetlenségét, másfelől a csoporthoz tartozás lehetővé teszi az integrált működésből fakadó előnyök kihasználást.
Az átviteli rendszerirányító társaság feladata a nagyfeszültségű átviteli hálózat irányítása, üzemeltetése, korszerűsítése, illetve szükséges mértékű bővítése is, a tevékenység során elsődleges szempont, hogy a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az MVM Csoport további tagjainak munkája teszi teljessé az átviteli tevékenységet, amelynek keretében ellátják a hálózati beruházások létesítését (OVIT ZRt.), illetve a létesítések mérnökszolgálatát (MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt.). 2010. július 1-jétől a HUPX magyar áramtőzsde üzemeltetője.
Vezérigazgatók
[szerkesztés]Kocsis István (2005–2008)
Mártha Imre (2008–2010)[7]
Baji Csaba (2010–2015)
Csiba Péter (2015–2017)[8]
Zsuga János (2017–2018)[9]
Kóbor György (2018–2021)[10]
Czepek Gábor (2021–2022)[11]
Fazekas László (2022–2023)
Mátrai Károly (2023-tól)[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ MVM Zrt. (magyar nyelven). Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat, 2024. február 4. (Hozzáférés: 2024. február 11.)
- ↑ Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface, 2022. október. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface, 2023. november. (Hozzáférés: 2024. február 9.)
- ↑ https://www.ceginformacio.hu/cr9310009111
- ↑ https://mvm.hu/hu-HU/Media/MediaTartalmak/Hirek/20210701_Sikeresen_lezarult_a_markavaltas_az_MVM_Csoportban
- ↑ Forrás: A magyarországi villamosenergia-szolgáltatás és az MVM története Archiválva 2009. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – A Magyar Villamos Művek Zrt. honlapja
- ↑ Mediaworks–Hírcentrum: Mártha Imre, és ami mögötte van (magyar nyelven). Mártha Imre, és ami mögötte van, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Gázos lett az MVM új vezére (magyar nyelven). hvg.hu, 2015. augusztus 17. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
- ↑ Népszava: Egykori Mol-elnök az MVM élén (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Egyik napról a másikra lecserélik az MVM vezetőjét, volt kormánytag kerül a helyére (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. szeptember 29. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
- ↑ Czepek Gábor önéletrajz (angol nyelven). https://kormany.hu. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
- ↑ Hivatalos: megvan az MVM Csoport új vezérigazgatója (magyar nyelven). Economx.hu. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Az MVM Zrt. honlapja
- MVM Csoport Facebook-oldala
- MVM Csoport LinkedIn-oldala
- MVM Zrt. honlapja: A magyarországi villamosenergia-szolgáltatás és az MVM története
- Magyar Villamos Művek Rt. bibliográfia; szerk. Nagy Árpád; OMIKK, Budapest, 1997
- 50 év MVM Magyar Villamos Művek Zrt., MVM, Budapest, 2013
- Holló Vilmos: Közel fél évszázad az MVM szolgálatában. Tények, élmények, emlékek. Átalakulás, erőmű-bányaintegráció, privatizáció, liberalizáció, kogeneráció a villamosenergia-iparban; szerzői, Budapest, 2021