Ugrás a tartalomhoz

Magyar Cserkészszövetség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MCSSZ szócikkből átirányítva)
A „MCSSZ” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Magyar Családtörténeti Szemle.
Magyar Cserkészszövetség
A Magyar Cserkészszövetség logója, a cserkészliliom a Szent Koronával
A Magyar Cserkészszövetség logója, a cserkészliliom a Szent Koronával
MottóLégy résen!
Alapítva1912. december 28.
SzékhelyBudapest
Tagság14254 fő (2022)
Nyelvekmagyar
Országos elnökDr. Kovács Adorján
KulcsemberekCsortán-Szilágyi György (országos ügyvezető elnök), Takács Benedek (országos vezetőtiszt)
A Magyar Cserkészszövetség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Cserkészszövetség témájú médiaállományokat.

A Magyar Cserkészszövetség (rövidítve: MCSSZ) a cserkészmozgalom legjelentősebb magyarországi szervezete. 1912-ben alapították, és az 1948-as betiltás után 1989-ben alakult újjá. Az MCSSZ a Cserkészmozgalom Világszervezetének (WOSM) kizárólagos magyarországi tagszervezete. 2022-ben csapataiban több mint 14 000 aktív cserkész tevékenykedik.[1]

Történelem

[szerkesztés]

A kezdetek

[szerkesztés]
A Cserkészszövetség korábbi logója

A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított cserkészmozgalom 1910-ben jelent meg Magyarországon. Az egyre sokasodó csapatok vezetői szükségesnek érezték, hogy közösen dolgozzanak, ezért 1912. december 28-án csaknem négyezer fiatalt összefogva – Sík Sándor elnökletével – megalakult a Magyar Cserkészszövetség.[2] A Szövetség hivatalos alakuló közgyűlését 1913. április 12-én tartották a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület tanácstermében, amelyen ideiglenes tisztikart választottak: az elnök dr. Allgram Gyula, a főtitkár Papp Gyula lett. A szövetség a munkáját az alapszabályok beterjesztésétől számított negyven nap után kezdhette meg. Az ujonnan alakított cserkészcsapatok ezt követően léphettek be a szövetségbe.[3] 1914-ben a cserkészet 3000 tagot számlált országszerte.[4]

A Tanácsköztársaság betiltotta a cserkészetet, de bukása után, 1919 szeptemberében[5] újjáalakult a szövetség. Az elnöke 1919–1921 között Ravasz Árpád volt.

Az I. világháború után

[szerkesztés]
A gödöllői Világdzsembori emlékére állított szobor
Rovás ábécés cserkészkés, a cserkészöltözet része, 1927

Az 1920-as és 1930-as években a cserkészet jelentős ifjúsági mozgalommá fejlődött. 1922-ben Teleki Pál korábbi miniszterelnök lett a főcserkész.[4] A Szövetség létszáma 1926-ban 8000 fő volt. Magyarország alapító tagja volt az Cserkészmozgalom Világszervezete (International Scout Bureau-nak ma WOSM), valamint a Cserkészlány Világszövetségnek (WAGGGS), amelyet 1928-ban Parádon alapítottak meg.[6]

A magyar cserkészek először az 1924-es koppenhágai dzsemborin vettek részt, ahol a versenyeken a harmadik helyet szerezték meg a britek és az amerikaiak mögött. 1926-ban nemzeti nagytábort szerveztek 10 000 résztvevővel, Újpest-Megyeren.[7] 1927-ben létrehozták a szövetség cserkészparkját a Hárshegyen, amely többek között a vezetőképzést szolgálta. Emellett a szövetség tulajdonában volt az országos központ épülete,[hol?] egy dunai vízicserkész telep, valamint egy országos cserkészbolt hálózat.[6]

A 4. Cserkész Világdzsemborit Gödöllőn rendezték 1933-ban, 51 nemzet 26 000 cserkészének részvételével. A tábor parancsnoka Teleki Pál volt. Ugyanitt került sor 1939-ben a lánycserkészek első világtalálkozójára, a Pax Tingre is.[6] 1938-ban a mozgalom 50 000 tagot számlált Magyarországon.[4]

A második világháború a cserkészetet sem hagyta érintetlenül. Teleki haláláig (1941. április 3.) a cserkészet viszonylag zavartalanul működhetett, jóllehet az országgyűlésben és a sajtóban is érték támadások nemzetközi jellege és zsidó tagjai miatt. A főcserkész 1940. november 22-én országgyűlési beszédben állt ki a cserkészek mellett. Az Oktatásügyi Minisztérium – a cserkészet felügyeleti szerve – azonban először megtiltotta újabb zsidó cserkészcsapatok alapítását, majd elrendelte a meglévők feloszlatását.[4]

Teleki halála után Horthy kisbarnaki Farkas Ferencet nevezte ki Magyarország főcserkészévé. Vezetése alatt a cserkészet katonai irányba tolódott el, amivel az volt a célja, hogy kihúzza a talajt a rivális Leventemozgalom alól. A Magyar Cserkészszövetség ebben az időben képes volt megőrizni külföldi kapcsolatait, például Gusztáv Adolf svéd herceggel, a Nemzetközi Bizottság tiszteletbeli elnökével, illetve az emigráns Lengyel Cserkészszövetséggel. Ezek a kapcsolatok azonban a náci megszállás után megszakadtak. A nyilasok a cserkészetet be akarták olvasztani az általuk létrehozott Magyar Őrszem Mozgalomba, de ezt a tervüket nem tudták végrehajtani.[4]

A II. világháború után

[szerkesztés]

A második világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett meggyengíteni a cserkészetet, és annak formáját kisajátítani saját céljai számára.[8] 1946 nyarán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnöke, Vlagyimir Szviridov altábornagy levélben követelte Nagy Ferenc miniszterelnöktől a „fasisztabarát” ifjúsági egyesületek (köztük a Magyar Cserkészszövetség) betiltását. Ez július 20-án meg is történt, majd két nappal később megalakult az új (a kommunisták számára kedvezőbb) vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.[5]

Az új szövetség vezetését a párt tartotta kézben, többek között (a párttagságát ekkor még titkoló) Surányi László, Olti Vilmos (később a Mindszenty- és a Rajk-per vérbírója), valamint Szabolcsi Miklós irodalomtörténész segítségével. Karácsony Sándort és Jánosi Sándor országos vezetőt 1948 tavaszán eltávolították, és június 27-én Surányi lett a Szövetség elnöke. Még a nyár folyamán, az Úttörővasút első szakaszának avatásán végül hivatalosan egyesítették a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét az 1946-ban alakult Magyar Úttörők Szövetségével.[5] A cserkészszövetség vagyonát is államosították.[6]

A cserkészet ettől kezdve hivatalosan nem működött tovább Magyarországon, de a korábbi cserkészek közül többen továbbvitték a mozgalom szellemiségét, és illegalitásban gyerekprogramokat szerveztek többé-kevésbé a cserkészmódszer alapján. A magyar cserkészet a külföldi emigrációban, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség keretei között is tovább élt.[6]

Az újjáalakulás

[szerkesztés]

A rendszerváltást követően Magyarország és a szomszédos országokban egyaránt újjáalakult a cserkészet. A Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, mint a legelsőként megalakuló társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság.

A Budai-hegységben, Nagykovácsitól délre, a Petneházyrét és a Nagy-Kopasz-hegy között, a Kis-Ördög-árok forrásvidéken megbújó Juliannamajorban 1991-ben nyitott meg a 15 hektáros Sztrilich Pál Cserkészpark. (A park épületei, faházai és ponyvás jurtasátrai két ütemben, 1991–1998 között valósultak meg. A Sliszka Csaba építész által tervezett faszerkezetű csűrt 2004-ben adták át.)[9][10] Egyéb táborok és programok mellett 2016 óta nyaranta itt rendezik meg a a Kolorádó Fesztivált.[11][12][13]

Vezetők

[szerkesztés]

Országos elnök

1912-1948 között

1989-es újjáalakulás óta

Szervezet

[szerkesztés]

A Magyar Cserkészszövetség 9 cserkészkerületből épül fel. A kerületeket körzetekre tagolták, és a körzeteken belül működnek a cserkészcsapatok. A földrajzi tagolástól függetlenül építették ki az ún. szakágakat, például vízicserkész-szakág, repülőscserkész-szakág, melyekben a cserkészek speciális érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A nevelő munka a kisközösségekben folyik (őrsök), amelyek egy fiatal vezető irányításával működnek. Több azonos korú őrsöt (raj) irányít egy felnőtt vezető. A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezetői vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek – képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

Az MCSSZ szervezete a következő egységekre osztható:

  • országos szervek
  • cserkészkerületi szervek
  • körzetek
  • tisztikarok (cserkészcsapatok)

Országos szervek

[szerkesztés]

Az országos szervek közé tartoznak:

  • Határozó és végrehajtó szervek (Országos Küldöttgyűlés, Országos Tanács – OT, Országos Elnökség)
  • Bizottságok: a közgyűlés (például Felügyelő Bizottság, Etika Bizottság), az OT és az elnökség (például Országos Külügyi Bizottság – OKB) bizottságai
  • Lelki közösségek (Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége, ICHTHÜSZ Protestáns Cserkészek Közössége, Tábortűz Adventista Cserkészközösség)

Az Országos Elnökség (a 2022. május 14-i országos küldöttgyűlésen választott)[27] tagjai:

  • Dr. Kovács Adorján (Dudus), országos elnök
  • Csortán-Szilágyi György (Csoszi), országos ügyvezető elnök
  • Takács Benő, országos vezetőtiszt
  • Kelemen László, országos elnökségi tag
  • Prof. Dr. Imre Sándor, országos elnökségi tag
  • Kaszper Blanka, országos elnökségi tag

Cserkészkerületi szervek

[szerkesztés]
Bővebben: cserkészkerületek

Az MCSSZ Magyarország területét cserkészkerületekre osztja. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) melléklete 9 cserkészkerület működik, ezek a következők:

Körzetek

[szerkesztés]

A körzetek alulról szerveződő egységek. Körzetet legalább három, földrajzilag egymáshoz közel eső csapat alakíthat. Nem minden cserkészcsapat tartozik körzethez.

Cserkészcsapatok

[szerkesztés]

A cserkészcsapatok a cserkészek helyi közösségei. A cserkészcsapatot a tisztikar irányítja, és a fenntartó testület tartja fenn.

Szakágak

[szerkesztés]

A földrajzi tagolástól függetlenül, központi irányítással építették ki az ún. szakágakat, melyekben a cserkészek különleges érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A szakágak munkáját az országos vezetőtiszt koordinálja. Szakágak a Magyar Cserkészszövetségben:

Vezetőképzés

[szerkesztés]

A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezetői vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek – képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

Cserkész média

[szerkesztés]

További magyar cserkészszövetségek

[szerkesztés]

Magyarországon több cserkészszövetség működik. A környező országok és a nyugati emigráció magyarságának is megvannak saját szövetségeik. A különböző magyar cserkészszövetségek munkáját a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma hangolja össze.

További szövetségek Magyarországon

[szerkesztés]

A Magyar Cserkészszövetségen kívül kisebb, nem WOSM-tag cserkészszövetségek is működnek Magyarországon.

A Magyar Cserkészlány Szövetség (MCSLSZ) 2015-ben 477 taggal bírt.[28] Az MCSLSZ a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS) társult tagja.

A Magyarországi Európai Cserkészeknek 1 csapatuk működik, mely néhány tucat tagot számlál (2021).[29]

Magyar cserkészszövetségek határainkon túl

[szerkesztés]

1948-ban, nyugat-európai menekülttáborokban kezdte meg működését a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ). Az emigrációban elők számára a cserkészet lehetőséget nyújtott magyar identitásuk megőrzésére. Napjainkban a szövetség 70 csapatában 4500 cserkész tevékenykedik világszerte – elsősorban Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában.

A környező országokban élő magyarságnak is megvannak (országonként) a cserkészszövetségei. Ezek a következők:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ ECSET. ecset.cserkesz.hu. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
  2. ↑ Borka Elly (2012). „Százéves a Magyar Cserkészszövetség”. Honismeret 40 (2), 11–16. o. 
  3. ↑ (1913. április 15.) „A Magyar Cserkészszövetség”. Pesti Hírlap 35 (89), 35. o. 
  4. ↑ a b c d e Hilary St George Saunders: The Left Handshake, Chapter IV-RESOLUTION-Scouting in Occupied Countries: Part Seven—Greece, Yugoslavia and Hungary (angol nyelven). The Pine Tree Web, 1948. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  5. ↑ a b c Murányi Gábor: Zászlóelvonás – úttörők kontra cserkészek 1946-1948. HVG, 2006. május 31. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  6. ↑ a b c d e About Hungarian Scouting (angol nyelven). Magyar Cserkészszövetség, Országos Külügyi Bizottság, 2006. február 21. [2008. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  7. ↑ a b G. Merva Mária (szerk.): A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig, Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2009, 13. o.
  8. ↑ P. Miklós Tamás: A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban, Új pedagógiai szemle 57. évf. 9. sz. 2007. szeptember
  9. ↑ Sztrilich Pál Cserkészpark, Cserkészingatlanok Nonprofit Kft.
  10. ↑ Szakács Gusztáv: 25 éves a Sztrilich Pál Cserkészpark, Magyar Cserkészszövetség, 2015. január 5.
  11. ↑ Kolorádóról - kolorado.hu
  12. ↑ Csűrből ropog a technó – hamarosan indul a Kolorádó, HVG, 2016. június 13.
  13. ↑ Tiefenthaler Eszter - „Biztos, hogy telt házas napjaink lesznek” / ezért özönlik a hétvégén egy rakás ember a budai hegyekbe, Forbes Magyarország, 2023. június 29.
  14. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2009, 8. o.
  15. ↑ Bodnár Gábor, A magyarországi cserkészet története. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1980, 18. o.
  16. ↑ a b c Bodnár Gábor, A magyarországi cserkészet története; Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1980, 21. o.
  17. ↑ a b G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig, Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2009, 14. o.
  18. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2009, 17. o.
  19. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2009, 18. o.
  20. ↑ a b G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2009, 18. o.
  21. ↑ Korábbi Országos Elnökségek. cserkesz.hu. Magyar Cserkészszövetség. [2020. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  22. ↑ Az egyik forrásban (http://godolloimuzeum.hu/wp-content/uploads/2014/07/GVM_MF_A-magyar-cserk%C3%A9szet-t%C3%B6rt%C3%A9nete-1910-t%C5%91l-napjainkig_2009.pdf Archiválva 2022. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben) hibásan 'Gyulai Endre' néven szerepel.
  23. ↑ Hazament.... Magyar Cserkészszövetség, 2013. január 24. [2014. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  24. ↑ Bokody József: Magyar Cserkészszövetség - Főcserkészek - Elnökök. Cserkészgyűjtemény, 2010. [2012. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  25. ↑ Új elnökség az MCSSZ élén. cserkesz.hu. Magyar Cserkészszövetség. [2019. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
  26. ↑ Hír: Új elnökség. cserkesz.hu. (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  27. ↑ Új elnökség az MCSSZ élén!. cserkesz.hu. Magyar Cserkészszövetség. (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  28. ↑ Member Organisation - Hungary (angol nyelven). WAGGGS.org. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  29. ↑ Magyarországi Európai Cserkészek Egyesülete (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 24.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Magyar Cserkészszövetség
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Cserkészszövetség témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Cserkészszövetség&oldid=27589434”