Ugrás a tartalomhoz

Magánalkalmazottak Biztosító Intézete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MABI szócikkből átirányítva)
Magánalkalmazottak Biztosító Intézete
Egyéb nevekrövidítve: MABI
korábban:
Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet (1927–1928)
Alapítva1927
Megszűnt1948[1]
JogelődFerencz József Kereskedelmi Kórház Budapesti Kereskedelmi Betegápoló Egylet Betegsegélyző Pénztára
Működési régióMagyarország

A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) egy 1927 és 1948 között létezett biztosítási intézet.

Története

[szerkesztés]

Gyökerei egészen 1845-ig nyúlnak vissza. Ekkor alakult meg a Pesti Kereskedelmi Nyugdíj- és Betegápoló Egyesület, amely alapítója Kanitz Manó pesti kereskedő volt. Az Egyesületnek az alapításkor 137 tagja volt.[2]

1858-tól az Egyesület új néven, Pesti Kereskedelmi Segédszemélyzet Betegápolási Egyleteként működött tovább, egészen 1873-ig.[forrás?] Budapest létrejöttével az Egylet új nevet vett fel: Budapesti Kereskedelmi Betegápoló Egylet. Az 1891. XIV. tc[3] életbe lépésével, 1892-től, az Egylet elismert működő betegsegélyező pénztár lett. 1894-től ismét új nevet kap: Ferenc József Kereskedelmi Kórház néven működik tovább. Az 1907. évi XIX. törvénycikk különleges jogokat ad az immár Ferencz József Kereskedelmi Kórház Budapesti Kereskedelmi Betegápoló Egylet Betegsegélyző Pénztárának: kiveszi az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár hatásköre alól.[4]

A betegségi és baleseti kötelező biztosításról rendelkező 1927. évi XXI. tc.[5] átrendezte az társadalombiztosítás addig fennálló rendszerét. Nemcsak létrehozta az Országos Társadalombiztosító Intézetet, az OTI-t, de megszabta azt is, mely biztosítók, s milyen feltételekkel működhetnek tovább. A törvény a Pénztár nevét Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézetre változtatta. Azonban ez a név sem tartott ki sokáig: az 1928. évi XL. tc.[6] kimondta a MABI létrejöttét, mely szervezet az OTI-val együtt látta el az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás feladatát.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Kollega Tarsoly István
  2. A Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesülete Értesítőjének melléklete
  3. 1891. évi XIV. törvénycikk | 1000 év törvényei. 1000ev.hu. [2017. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  4. 1907. évi XIX. törvénycikk | 1000 év törvényei. 1000ev.hu. [2017. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  5. 1927. évi XXI. törvénycikk | 1000 év törvényei. 1000ev.hu. [2017. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  6. 1928. évi XL. törvénycikk | 1000 év törvényei. 1000ev.hu. [2017. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 28.)

Források

[szerkesztés]
  • Kollega Tarsoly István: (főszerk.) Magyarország a XX. században - Társadalombiztosítás Babits Kiadó, Szekszárd, MEK - 1996-2000 ISBN 963 9015 08 3
  • A Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesülete Értesítőjének melléklete: dr Kreutzer Lipót: Húsz esztendő Emlékfüzet a Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesülete alapításának huszadik évfordulójára: 1893-1913, Budapest, Athenaeum Ny., mek.oszk.hu - 1914

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]