Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ

Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ
Egyéb nevek	MABI-kórház
Alapítva	1848
Tevékenység	fekvőbeteg és szakorvosi ellátás
Székhely	1076 Budapest, Péterfy Sándor utca 8–20.
Cím	Péterfy Sándor utca 8–20.
Vezető	Dr. Sásdi Antal
Kulcsemberek	Dr. Tóth Ferenc
Működési régió	VI., VII., VIII., XVI. ker.
Elhelyezkedése
Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Pozíció Budapest VII. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 04′ 44″47.50262, 19.07882
A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ témájú médiaállományokat.

A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Budapest egyik vezető gyógyintézete a főváros VII. kerületében, a Péterfy Sándor utca 8–20. szám alatt. Másik telephelye az Alsóerdősor u. 7. szám alatt található (egykori Erzsébet Szegényház, majd Erzsébet Kórház). Napjainkban a főváros egészségügyi hálózatán belül az észak-pesti régió gyógyintézete, de egyes fekvőbetegosztályok regionális, illetve országos betegfelvételi körrel működnek. A fekvőbeteg-gyógyítás mellett a VI., VII., VIII., XVI. kerületek lakosságát ellátó általános, valamint gyermek- és felnőttszakrendelések is folynak az intézményben.

Története

Az egykori Erzsébet szegényápolóház, majd Erzsébet Kórház, 1900-ban

A Bethlen Gábor téri épület

A Fiumei úti baleseti sebészeti részleg

A pesti kereskedők védegylete 1846-ban alapította meg nyugdíj- és betegápoló egyesületét, amelynek kezelésében 1848-ban nyílt meg a mai Péterfy Sándor utcai kórház elődjeként számon tartott kis kórház a mai Hársfa utca 2. szám alatt. A kereskedők egyesülete néhány évtized elteltével kinőtte a kis betegápoló intézetet, s 1892-ben a Bethlen Gábor tér 1. szám alatt megnyitották a Freund Vilmos által tervezett hatvanágyas kórházukat, amelyben belgyógyászati és sebészeti osztály is működött, 1910-től pedig központi rendelőintézet is működött a falai között. A Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet kezelésében álló intézmény neve 1895-ben Ferenc József Kereskedelmi Kórház lett. 1924-ben megnyílt a kórház nőgyógyászati osztálya. Az ágyszám ebben az időben elérte a 150-et, tizenöt év elteltével a 350-et.

1928-ban a fenntartó beolvadt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetébe (MABI), s a kórház elnevezése is MABI Kórház (teljes nevén Magánalkalmazottak Biztosító Intézete Kórháza) lett. 1932-ben – a Bethlen Gábor teret környező telkek felvásárlása után – egy korszerű kórház felépítésébe fogtak, amely Hültl Dezső funkcionalista tervei szerint 1934-re készült el. Az új kórházépületben 140 ágyas belgyógyászati és 70 ágyas sebészeti osztály működött, a 22 ágyas nőgyógyászatot pedig a régi épületben helyezték el. A jelenlegi épület Gerlóczy Gedeon és Körmendy Nándor tervei alapján 1937–39-ben épült. Kibetonozott acélvázas szerkezetű. A türkizkék mázas Zsolnay-kerámia burkolatú homlokzatát ablakok és erkélyajtók tagolták egyenletes kiosztásban, a déli homlokzatnak az üvegmellvédű vasbetonlemez erkélyek adnak erőteljes vízszintes tagolást. Eredetileg Teschauer-rendszerű faablakai voltak, a magasföldszinten Chronálium fehérfém üvegfalakkal. A lépcsőházak üvegbeton falakon át kapták a megvilágítást.

A második világháborút követően további osztályokat szerveztek a kórházban, s 1951-ben itt valósították meg először a korban modernnek számító kórház–rendelőintézeti egységet. A 20. század második felében az Észak-Pest egészségügyi ellátását biztosító vezető kórházzá vált, amelynek 1969-ben szervezeti részlege lett a szintén nagy múltú Szövetség Utcai Kórház. Ugyanakkor a Péterfy utcai intézet ellátandó területének egy részét az Uzsoki Utcai Kórháznak adta át.

Az 1956-os forradalom napjaiban a kórház a szabadságharcosok egyik fontos élelmiszer- és gyógyszerellátó központja volt, amelynek nyomdájában röplapokat és az Élünk című folyóirat számait nyomtatták.

Innen szállított élelmiszert és kötszert többek között Angyal István a forradalom idején a felkelőknek és a rászoruló gyermekes családoknak. November 8-ától Angyal a kórházban másokkal együtt röpiratokat szövegezett, sokszorosított. A lázadó budapesti értelmiség számos ismert alakja gyűlt össze a kórházban: Szirmai Ottó, Obersovszky Gyula, Gáli József, Eörsi István. Itt készült az Élünk című folyóirat és innen szervezték a nagy tömegeket megmozgató 1956. december 4-i nőtüntetést (bár a Péterfy kórháziak egy része addigra egy razzia következtében már lebukott).

November 16-án a kommunista karhatalom a kórház alagsorából gyűjtötte be egy razziában a forradalmár fiatalok egy csoportját. A beteg Angyal, akit ekkor a kórház második emeletén kezeltek, lerohant, hogy társai szabadon bocsátását követelje, és innen vitték el őt is. (Alig két évvel később kivégezték. A hatalom elfogása után napokig nem tudta, hogy a Tűzoltó utcai ellenálló csoport vezetője került a kezükbe a kórházból.)

Az alagsorban készült a szovjet bevonulás után a híres röplap, amelyben ez állt: „Az árulók között utolsó a sorban: K Á D Á R J Á N O S! Bűnei ezerszer nagyobbak, mint minden elődjének: nemzetirtás, hazaárulás, gyávaság! A halottak nevében, a magyar és orosz nép halottai nevében egyaránt vádoljuk és vonjuk felelősségre Őt és gazdáit, a szovjet kormány felelős vezetőit!”

A kórházban történt 1956. november 18-án az az állítólagos gyilkosság – Kollár István megölése –, amely miatt kivégezték Tóth Ilona orvostanhallgatót, aki november 4-e és november 18-a közt a kórház ideiglenes vezetője volt. November 19-én tartóztatták le a szabadságharcos Molnár Józseffel együtt (aki Gyöngyösi Miklóssal, vagy becenevén Pirivel együtt bevitte a kórházba Kollár Istvánt). A vádirat szerint a gyilkosság összefüggött Angyalék lebukásával és elhurcolásával. A csoport több más tagját, köztük Obersovszkyt és Gálit december 5-én és 6-án vitték el.

A Fiumei úti épület legutóbb 1984-ben kapott teljes felújítást. Ami a belső terek átépítésével, többek között nyílászárók cseréjével, valamint a műemléki részletek teljes eltávolításával járt. 2007-ben a Péterfy Sándor utcai kórházzal összevonásra került a Szövetség utcai Toxikológiai és Pszichiátrai telephellyel (Erzsébet Kórház) együtt az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) is. 2022-től a Fiumei úti traumatológiai tömb Manninger Jenő Baleseti Központ néven önálló intézményként működik tovább.

Szervezeti felépítése

A Péterfy utcai kórház teljes ágyszáma 1991-ben 1235 volt. Az intézményen belül folyó fekvőbeteg-szakellátást 2009 első negyedévében az alábbi osztályokon végezték:

• belgyógyászati osztály (175 ágy, ebből 65 a Szövetség utcai részlegben)
• kardiológiai osztály (90 ágy)
• neurológiai osztály (20 ágy)
• onkológiai osztály (50 ágy)
• urológiai-sebészeti osztály (25 ágy)
• fül–orr–gége osztály (20 ágy)
• szemészeti osztály (20 ágy);
• szülészeti és nőgyógyászati osztály (45 ágy)
• neonatológiai (újszülött-) és csecsemőosztály (30 ágy)
• sebészeti osztály (40 ágy)
• baleseti és plasztikai sebészeti osztály (76 ágy)
• sürgősségi belgyógyászati és klinikai toxikológiai osztály (40 ágy)
• intenzív terápiás osztály (12 ágy)
• krízisintervenciós és pszichiátriai osztály (60 ágy)

A fentiek mellett az intézet otthont ad krónikus belgyógyászati és rehabilitációs osztályoknak, diagnosztikai laboratóriumoknak, illetve járóbeteg-szakrendeléseknek.

Források

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 316. o. ISBN 963-05-6411-4  
• A kórház hivatalos honlapja

További információk

• Magyar Szemle írás a koncepciós perről
• Szobor egy gyilkosnak? – írás a Népszabadságban
• A valóság és a mítosz