M. King Hubbert
| M. King Hubbert | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1903. október 5. San Saba, Texas |
| Elhunyt | 1989. október 11. (86 évesen) Bethesda |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái | Chicagói Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Chicagói Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | geofizika, geológia |
| Kutatási terület | olajválság |
| Munkahelyek | |
| Stanford Egyetem | oktató |
| Kaliforniai Egyetem | oktató |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz M. King Hubbert témájú médiaállományokat. | |
Marion King Hubbert (San Saba, Texas, 1903. október 5. – Bethesda, Maryland, 1989. október 11.) geológus, a Shell houstoni kutatóintézetének munkatársa. Több fontos eredményt ért el a geológia és a geofizika területén. Nevéhez fűződik az olajtermelés időbeli alakulását egy adott területen modellező, haranggörbéhez hasonló, logisztikus eloszlású görbe, az ún. Hubbert-görbe, az olajhozamcsúcs elméletének egyik központi eleme.
1956-ban tett jóslata miatt, miszerint az Amerikai Egyesült Államok olajtermelése 1970 körül fog tetőzni, az olajipar sok szakértője kigúnyolta, ám az idő végül őt igazolta, az USA 1971-ben érte el kőolaj-kitermelésének maximumát.
Életrajz
[szerkesztés]A texasi San Saba-ban született. Tanulmányait a Chicagói Egyetemen folytatta, ahol geológiát, matematikát és fizikát tanult. B.S fokozatot 1926-ban, M.S.-t 1928-ban, PhD-t pedig 1937-ben szerzett. PhD tanulmányai alatt az Amerada olajtársaság geológus asszisztenseként dolgozott. 1943-tól 1964-ig a Shell Oil Company alkalmazottja, ezután 1976-os nyugdíjba vonulásáig a United States Geological Survey kutató fizikusa volt.
A Stanford Egyetemen geológiát és geofizikát tanított 1963-tól 1968-ig, Berkeleyben, a Kaliforniai Egyetemen pedig 1973-tól 1976-ig.
A technokrata mozgalom aktív tagja, a '30-as években alakult Technocracy Incorporated szervezet egyik alapítója volt.
Kutatómunka
[szerkesztés]
Több fontos geofizikai eredményt ért el. Matematikailag modellezte a földkéregben található kőzet képlékenységét, azaz, hogy az a nagy nyomás alatt az agyaghoz hasonlóan viselkedik. Tanulmányozta a föld alatti folyadékok áramlását is.
Legismertebb kutatásai a kőolajmezők és földgázlelőhelyek kapacitásának becsléséhez kapcsolódnak. Előrejelzései alapján bármely adott földrajzi területet tekintve, az egyes olajmezőktől a teljes bolygóig, a kőolajkitermelés időbeli változása egy haranggörbére emlékeztető görbét, a logisztikus eloszlás görbéjét fogja követni. Az erre az elméletre alapuló cikkét[1] 1956-ban ismertette a San Antonióban az American Petrol Institute (Amerikai Kőolajintézet) előtt. Ebben azt jósolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok teljes kőolajtermelése az 1960-as évek vége és az 1970-es évek eleje között fog tetőzni. Jóslata 1970-ben valóra is vált.
A modelljében használt görbe Hubbert-görbeként,[2] csúcsa pedig Hubbert-csúcsként, illetve általános formában olajhozamcsúcsként ismert.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nuclear Energy and the Fossil Fuels, M.K. Hubbert, Presented before the Spring Meeting of the Southern District, American Petroleum Institute, Plaza Hotel, San Antonio, Texas, March 7-8-9, 1956 [1] Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Jeremy Leggett: A fele elfogyott. Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság. 56., 117. old. Typotex Kiadó, 2008. ISBN 978-963-9664-87-6
További információk
[szerkesztés]Angol nyelven:
- Ron Schuler's Parlour Tricks: M. King Hubbert
- hubbertpeak.com : M. King Hubbert, citation Archiválva 2006. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Technocracy, Hubbert and peak oil Article from The North American Technocrat
- Tribute to M. King Hubbert
- M. King Hubbert as a Teacher, Fred Meissner Paper at GSA Annual Meeting 2003
- Hubbert Quorum, United States Geological Survey (USGS)
- M. King Hubbert Center at the Colorado School of Mines[halott link], Colorado School of Mines