Mókusfarkmoha
Leucodon sciuroides | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Leucodon sciuroides (Hedw.)Schwägr. | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Leucodon sciuroides témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Leucodon sciuroides témájú médiaállományokat és Leucodon sciuroides témájú kategóriát. |
A Mókusfarkmoha (Leucodon sciuroides) egy fán élő (epifita) lombosmoha faj. A fokozódó légszennyezés miatt a lakott területek közelében egyre ritkább (Németország egyes részein a vörös listán veszélyeztetett fajnak nyilvánították), de a tiszta levegőjű helyeken gyakori.
Megjelenése
[szerkesztés]A Leucodon sciuroides pleurokarp (oldaltermő) faj mely laza gyepet alkot a fák törzsén. Színe sötétzöld, a hajtás tövén barnásvörös. A hajtás végek felkunkorodók, fényesek. Szárazon a levelek erősen a szárra simulnak, nedvesen elállók. A levelek tojásdad-lándzsásak, hegyes csúccsal, levélér nincs. A levéllemez sejtjei a levél közepén hosszúkás rombusz alakúak (prosenchymatikus), a levél szélén rövidebbek a sejtek, közel négyszögletesek. Spóratokot nagyon ritkán fejleszt. A tok felálló, hengeres, a fedő csúcsa kissé kihúzott, a toknyél vöröses. Száraz élőhelyeken a levelek tövében találhatunk sarjtesteket, melyekkel ivartalanul tud szaporodni.[1][2][3]
-
Szárazon a hajtás vég felkunkorodó, a levelek a szárra simulnak.
-
Nedvesen a hajtás kiegyenesedik, a levelek szétállók.
-
A Leucodon sciuroides spóratokja, ez ritkán figyelhető meg ennél a fajnál.
-
A levelek ér nélküliek.
-
A levélsejtek a levél szélén kerekdedek (nagyítás: 400x).
-
A levéllemez belső sejtjei rombusz alakúak (nagyítás: 400x).
Elterjedése és élőhelye
[szerkesztés]Ez a faj epifita azaz fán élő moha. Erőteljes rizómák rögzítik a kéreghez a növényt. A napsütötte, fényben gazdag szárazabb helyeken él, elsősorban lombhullató fák kérgén (juhar, kőris), nagyon ritkán mészkövön is megtalálható. Európában gyakori, de megtalálható Észak-Afrikában, Ázsiában valamint az Azori-szigeteken is. Magyarországon gyakori erdei faj.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nebel, Philippi: Die Moose Baden-Württembergs. Band 2, Ulmer Verlag, 1. Auflage, 2001, ISBN 3-8001-3530-2.
- ↑ Jan-Peter Frahm, Wolfgang Frey, J. Döring: Moosflora. 4. Auflage, UTB für Wissenschaft, Ulmer, Stuttgart 2004, S. 106. ISBN 3-8252-1250-5
- ↑ Wirth/Düll: Farbatlas Flechten und Moose. Ulmer Verlag, ISBN 3-8001-3517-5
- ↑ Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. 2010. Updated checklist and Red List of Hungarian bryophytes. Studia bot. hung. 41: 31-59 [1] Archiválva 2016. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Internetes hivatkozások
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Eichhörnchenschwanz-Weißzahnmoos című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.