Mérges ádáz

Mérges ádáz
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Csoport:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi zárvatermők (Eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Ernyősvirágzatúak (Apiales);
Család:	Zellerfélék (Apiaceae);
Nemzetség:	Aethusa; L.
Faj:	A. cynapium;
Tudományos név
	Aethusa cynapium; L.
Szinonimák
	Aethusa cynapioides M.Bieb., 1808; Cicuta cynapicum (L.) Crantz, 1767; Cicuta cynapium O.Targ.Tozz., 1833; Coriandrum cynapium (L.) Crantz, 1767; Selinum cynapium (L.) E.H.L.Krause, 1904;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mérges ádáz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mérges ádáz témájú médiaállományokat és Mérges ádáz témájú kategóriát.

A mérges ádáz (Aethusa cynapium) (más néven hajas ádáz, ádáz, ádázó bürök,^[1] ebzeller, kutyapetrezselyem,^[2]) egyéves (ritkán kétéves) növény a zellerfélék (Apiaceae) családjából. Őshonos Európában, Nyugat-Ázsiában és Afrika északnyugati részén. Az ádáz (Aethusa) nemzetség egyetlen faja. Mérgező növény, de a zellerfélék családba tartozó rokonai közül a foltos büröknél (Conium maculatum) kevésbé. A világ számos részén megtalálható, bolygatott területek gyomnövénye.

Leírás

Gyökere orsó alakú. Szára sima, üreges, elágazó, kb. 1 m magasra nő. Levelei szórt állásúak, osztottak, sima felszínűek, eldörzsölve hagymára emlékeztető szaguk van.^[3] Virágzata fehér színű összetett ernyő, apró virágai kétivarúak. A termés a családra jellemző ikerkaszat. Július-augusztusban virágzik, a termésérés augusztus–szeptemberben történik.

Alfajok

Aethusa cynapium subsp. agrestis (Wallr.) Dostál
Aethusa cynapium subsp. cynapium
Aethusa cynapium subsp. giganteum Lej.^[4]

Felhasználás

Bár meglehetősen mérgező, esetenként használták a népi gyógyászatban nyugtatóként és gyomorerősítőként, illetve hasmenés esetén. Manapság a gyógynövényterápiában nem használatos, az alternatív gyógyászat közül szinte kizárólag a homeopátia alkalmazza.^[5] A mérgezés tünetei forró érzés a szájban és a torokban; kis mennyiségű fogyasztás esetén fájdalomérzést, zavaros látást és hányást okozhat. Mivel egyes mérgező vegyületek a szárítás során elbomlanak, a széna, amely a növényt tartalmazza, nem mérgező.

Jegyzetek

↑ Vörös É. A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. Debreceni Egyetem, 2008 p.52
↑ Nyelvőr
↑ Agraroldal
↑ Catalogue Of Life^{[halott link]}
↑ http://naturportal.hu/gyogynovenyek/adaz

Források

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vörös É. A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. Debreceni Egyetem, 2008 p.52

[2] Nyelvőr

[3] Agraroldal

[4] Catalogue Of Life^{[halott link]}

[5] ttp://naturportal.hu/gyogynovenyek/adaz

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]