Méretkorlátozási axióma
Megjelenés
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A méretkorlátozási axióma vagy Neumann-axióma az osztályrealista halmazelméletek jellegzetes axiómája. Legáltalánosabb formájában:
- Egy osztály akkor és csak akkor valódi osztály, ha ekvivalens bármely valódi osztállyal.
- ( azt rövidíti, hogy X valódi osztály; pedig azt, hogy X ekvivalens Y-nal, vagyis létezik közöttük bijekció.)
Következmények
[szerkesztés]A méretkorlátozási axióma nagyon erős állítás. A Neumann–Bernays–Gödel-halmazelmélet többi axiómájának jelenlétében következik belőle többek között:
- a behelyettesítési axióma (más néven a pótlás axiómája);
- a globális kiválasztási axióma;
- az unió-axióma.
Másfelől a többi NBG-axióma jelenlétében a behelyettesítési axióma és a globális kiválasztási axióma maga után vonja a méretkorlátozási axiómát.
Változatok
[szerkesztés]Az axiómát gyakran az alábbi egyszerűbb alakban idézik:
- Egy osztály akkor és csak akkor valódi osztály, ha ekvivalens az univerzális osztállyal.
- (ahol az univerzális osztály).
Ez a változat csak akkor ekvivalens az előző szakaszban megadottal, ha más axiómákból bizonyítható, hogy az univerzális osztály valódi osztály (lásd: Cantor-paradoxon).