Mélynyomtatás

A mélynyomtatás olyan grafikai eljárás, amelynél a festék a nyomóforma mélyedéseiből kerül át a papírra. A mélynyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék, továbbá a fazetták (a nyomóforma ferdén megmunkált peremei) benyomódnak a papírba, ezzel a papíron egy plasztikus keretet képeznek.

Története

A mélynyomtatás a XV. sz.-i aranyművesek és ötvösök ékszerdíszítésre használt technikájából alakult ki, ezért az első nyomatokat az ötvösműhelyekben dolgozó fémmetszők készítették.

A technika a XV. sz. közepén terjedt el. Itáliában és a mai Németország területén alakultak először rézmetsző műhelyek. A rézmetszést Andrea Mantegna (1431–1506) emelte művészi rangra. A német Albrecht Dürer (1471–1528) a fametszés mellett a művészi rézmetszésben a grafika történetének egyik legkiemelkedőbb művésze. Grafikái többnyire bibliai jelenetekhez készültek (Mária élete, Passió).

Mélynyomású technikák csoportosítása

A megmunkálás módja szerint két csoportba sorolhatóak a mélynyomó eljárások:

• Mechanikus
• Maratott

A mechanikus eljárások többnyire fémmetszetek (rézmetszet, acélmetszet, hidegtű, borzolás (mezzotinto)). Ezeknél a technikáknál a lemezt metszőkésekkel vagy egyéb speciális eszközökkel munkáljuk meg.

A maratott eljárásokhoz tartoznak a rézkarcok, az aquatinta, a lágyalap, a repesztés, a krétamodorú karc és a lavírozott technikák is, valamint ezek kombinációja. Itt a rajz bemélyedését a metszés, kaparás vagy a vésés helyett különböző marófolyadékok használatával érjük el.

A dúc előkészítése

A dúcként szolgáló nyomtatólemezt először méretre szabjuk, majd fényesre polírozzuk, ezt követően a széleit lecsiszoljuk, sarkait lekerekírjük.

A maratott eljárások esetén, zsírtalanítás után, a lemezt egy saválló, de mégis megmunkálható védőréteggel, alapozással vonjuk be. A tradicionálisan erre a célra szolgáló anyagok mérgező, kőolajszármazékokat is tartalmaznak, amelyek hosszútávú és gyakori használata egészségkárosító hatású. 1990-es évek közepe óta vannak törekvések egészségesebb alternatívák kidolgozására, de ezek napjainkig sem terjedtek el széles körben.

A mechanikus eljárások esetén nincs szükség alapozásra.

Nyomtatás

A dúcról úgy készülnek a levonatok, hogy a lemezt gumilap vagy bőrtampon segítségével bekenjük sűrű mélynyomófestékekkel, majd a felületéről vékony papírral, skiccpausszal letöröljük a fölösleges festéket. A sima felületről a festék könnyen lejön, míg a mélyedésekben megmarad. A nyomtatáshoz acélhengeres mélynyomóprést használunk, és áztatott mélynyomópapírt, mely könnyebben kiszívja a mélyedésekben maradt festéket.

Források

• Szenteczki Csaba: A nyomtatott grafika története és technikái
• Sárközi Róbert: Grafikai technikák
• Zala Tibor: A grafika története