Ugrás a tartalomhoz

Méltóságterápia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A méltóságterápia dr. Harvey Chochinov kanadai pszichiáter által kidolgozott rövid, életvégi pszichoterápiás módszer,[1] amely segít a haldoklóknak átgondolni a számukra legértékesebbek dolgokat, és dokumentálni az örökségüket – ezzel megőrizve a beteg emberi méltóságát és javítva életminőségét élete utolsó időszakára.

A terápia menete

[szerkesztés]

A méltóságterápiában 30–60 perc alatt, egy vagy több alkalommal egy terapeuta nyitott kérdéseket tesz fel.[2] A részt vevő beteget megkérik, hogy élete fontos eseményeiről beszéljen, olyan dolgokról, amelyekről szeretné, ha mások emlékeznének róla, vagy tudnának életéről. Egy kérdőívcsomag lépésein végigmenve a betegek megoszthatják gondolataikat, tanácsaikat, reményeiket, álmaikat és vágyaikat családtagjaikkal. A beszélgetéseket rögzítik, legépelik, tisztázzák, szerkesztik és visszaküldik a páciensnek, hogy megoszthassák a dokumentum tartalmát szeretteivel, családjával. Ez segítséget nyújt az olyan pszichológiai, egzisztenciális és spirituális nehézségek leküzdésére, amelyekre a betegek és családjuk olyankor ébrednek rá, amikor az élet valóságával szembesülnek.

Előnyei

[szerkesztés]
  • Rövid időtartamú.
  • A beteg ágya mellett is végezhető.
  • Kedvezően befolyásolja a beteget és a szeretteit.
  • Nagyobb hangsúlyt fektet a megélt élet jelentéstartalmának növelésére.
  • Jól látható eredményt, egy dokumentumot hoz létre.[3]

A méltóságmodell

[szerkesztés]

Kutatásai alapján dr. Chochinov és csapata létrehozta a halálos betegségben szenvedők méltóságmodelljét, amely a beteg méltóságát befolyásoló három fő tényezőt mutatja be.

Méltóságmodell
Betegséggel kapcsolatos aggodalmak A méltóság megőrzésének repertoárja A méltóság társas tényezői
A függetlenség szintje
  • Kognitív képességek
  • Funkcionális kapacitás


Tüneti distressz

  • Fizikai distressz
  • Pszichológiai distressz
    • Egészségügyi bizonytalanság
    • Halálfélelem
A méltóság megőrzésének szempontjai
  • Az én folytonossága
  • Szerepmegőrzés
  • Büszkeség fenntartása
  • Remény
  • Autonómia - Kontroll
  • Generativitás - Örökség
  • Elfogadás
  • Reziliencia - Küzdőszellem


A méltóság megőrzésének gyakorlata

  • Jelen pillanatban élés
  • Normalitás fenntartása
  • Spirituális megnyugvás
  • Privát szféra korlátozottsága
  • Társas támogatás
  • Gondozás hangvétele
  • Másokra nehezedő terhek
  • Haláleset utáni aggodalmak

[4][5][6]

A méltóság megőrzésének repertoárja

[szerkesztés]

A modell szerint a repertoár magában foglalja a méltóság-megőrző perspektívákat, amelyek a helyzet megvizsgálását vagy megoldását segítik elő, valamint a méltóság-megőrző gyakorlatokat, amelyek a méltóság erősítésére ösztönöznek.

A méltóság megőrzésének szempontjai

[szerkesztés]

A méltóság megőrzésének szempontjai nyolc témát foglalnak magukban, amelyek mindegyike hatással van a haldokló méltóságérzetére. Ezek a perspektívák nem hierarchikusak. Középpontjukban a beteg személye és nem betegségének ténye áll.

  • Az én folytonossága: a beteg képes fenntartani az önérzetet és személyiséget az egészségi állapotának megváltozása ellenére
  • Szerepmegőrzés: a beteg korábban megtartott szerepeihez való ragaszkodás
  • Büszkeség fenntartása: betegek képesek a pozitív önbecsülés fenntartására
  • Remény
  • Autonómia - Kontroll: a beteg képes önálló feladatok elvégzésére (inkább az egyén mentális, mint fizikai állapotától függ)
  • Generativitás - Örökség: terápia egyik kiemelt eleme
  • Elfogadás: a páciens változó egészségügyi körülményekhez való alkalmazkodása
  • Reziliencia - Küzdőszellem: belső erő vagy bátorság, a beteg szembenéz mindazzal ami várja

A méltóság megőrzésének gyakorlata

[szerkesztés]

A méltóságmegőrző gyakorlatok a személyes preferenciák és technikák sokféleségét fejezik ki, amelyet a betegek a méltóság erősítésére vagy fenntartására használhatnak.

  • Jelen pillanatban élés: jelen pillanatban élni és arra fókuszálni, nem a jövő kérdésein aggódni.
  • Normalitás fenntartása: szokások és rutinok folytatása az egészségügyi körülmények megváltozása ellenére.
  • Spirituális megnyugvás: méltóság-fenntartó hatása van a vallási vagy spirituális hitnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Harvey Max Chochinov: Dignity Therapy: Final Words for Final Days. 2012–01–04. ISBN 9780195176216 Hozzáférés: 2018. december 10.  
  2. The Model In Detail | Dignity in Care (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. december 10.)
  3. Archivált másolat. [2018. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 11.)
  4. Chochinov, H. M., Hack, T., Hassard, T., Kristjanson, L. J., McClement, S., & Harlos, M. (2005). Dignity therapy: a novel psychotherapeutic intervention for patients near the end of life. J Clin Oncol, 23(24), 5520-5525.
  5. Chochinov, H. M. (2002). Dignity-conserving care—a new model for palliative care: helping the patient feel valued. Jama, 287(17), 2253-2260.
  6. Chochinov, H. M., Krisjanson, L. J., Hack, T. F., Hassard, T., McCLEMENT, S. U. S. A. N., & Harlos, M. (2006). Dignity in the terminally ill: revisited. Journal of palliative medicine, 9(3), 666-672.