Mátrai Gyula

Mátrai Gyula
Született	Gottvald Gyula 1905. június 8. Munkács
Elhunyt	1977. január 2. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Sipos Klára
Foglalkozása	építész
Kitüntetései	Kossuth-díj (1950) Kossuth-díj (1956)
Sírhelye	Farkasréti temető (37/2-1-47)
Sablon • Wikidata • Segítség

Mátrai Gyula (Munkács, 1905. június 8. – Budapest, 1977. január 2.) kétszeres Kossuth-díjas magyar építész.

Életrajza

Mátrai Gyula (1945-ig Gottvald Gyula) 1905. június 8-án született a kárpátaljai Munkácson Gottvald Gyula és Mátrai Mária gyermekeként. Két évig a brnói műegyetem gépészmérnöki karán tanult, majd beiratkozott a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemre, ahol építészmérnöki diplomát szerzett. Eleinte magánirodáknál dolgozott, majd önálló tervezőirodát nyitott és ipari épületek tervezésére szakosodott. 1934-ben Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Sipos Izrael és Strasser Róza lányával, Klárával.

Az 1940-es években több nagy gyár tervét elkészítette: Wolf Johannával együtt ő tervezte a nyergesújfalui Viscosát, az ő terve a mátyásföldi Ikarus, valamint a Kőbányai Fonoda csarnokainak is ő készítette el a terveit.

1945 után ő vezette a Magyar Építő Rt., a későbbi Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalat tervezési részlegét. Itt alakította ki a szervezett helyszíni és előregyártás módszereit, és tervezte meg az első nagy előregyártott csarnokot, az 1947-ben átadott Ganz-gyári hajtóműhelyt.

1951-től az Ipartervnél az Előregyártott Ipari Épülettervező Iroda vezetője volt. Ő fejlesztette tovább a helyszíni nagy-elemes előregyártást, ezenkívül létesítmények sorának terveit készítette el: az inotai, a dunaújvárosi, 1952-1954 között Pászti Károllyal és Vasek Lászlóval a Berentei Hőerőmű, 1953–1956 között a tiszapalkonyai, 1956–1960 között a pécsi hőerőművet Pászti Károllyal, valamint a gyöngyösi Kitérőgyárat és a csepeli Szerkezeti és Emelőgépgyár csarnokát is.

Tervezett ezenkívül monolit lakóépületeket, kísérleti panelházat, acélszerkezetű csarnokokat, hűtőtornyokat, silókat és víztornyokat is. Csarnokai jelentősen hatottak a modern ipari épületek formai fejlődésére.

Források

• Elhallgatott epizódok a magyar építészet 20. századi történetéből
• Múlt-kor
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  

Hivatkozások

• [1]
• [2]