Ugrás a tartalomhoz

Mátrai Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátrai Ferenc
Született1886. december 3.
Gyula
Elhunyt1951. január 9. (64 évesen)
Szeged
Foglalkozásatanár
SablonWikidataSegítség

Mátrai Ferenc, született: Trifont Ferenc Jenő, névváltozat: Mátray (Gyula, 1886. december 3.[1]Szeged, 1951. január 9.)[2] gimnáziumi tanár.

Életútja

[szerkesztés]

Szülei Trifont (Mátrai) János tanító és Povischil Jusztina/Auguszta.[1][2] Családi nevét 1889-ben változtatta Mátraira.[1] A kalocsai gimnáziumban tett érettségit, majd felsőfokú tanulmányait 1906 és 1910 között a budapesti tudományegyetemen magyar-latin szakon végezte. 1911-ben kapta meg középiskolai tanári oklevelét és doktorált. Ezután előbb Selmecbányán, majd 1915-től Jászapátiban, 1937-től pedig a szegedi Magyar Királyi Állami Klauzál Gábor Gimnáziumban tanított. 1940-ben agyvérzést kapott, s ezután már nem tért vissza a tanári pályára. Irodalmi működést fejtett ki, cikkei, tanulmányai és pedagógiai tárgyú közleményei mintegy 30 lapban jelentek meg. A Dugonics Társaság és a Gyóni Géza Irodalmi Társaság tagja volt. Egész Európát beutazta tanulmányok céljából és többször járt Olaszországban. A klasszikus nyelvek közül a latin és görög nyelvet, azonkívül németül, franciául, olaszul és angolul beszélt. Felesége Bencze Mária volt.[2]

Művei

[szerkesztés]
  • Nemtők hódolata. Kalocsa, 1903.
  • A magyar színelnevezések. Kalocsa, 1910.
  • Petőfi Sándor hazafias költeményei. Magy. Szeged, 1914. (Irod. segédkönyvek 20.)
  • Egyszerű történetek. Jászapáti, 1921.
  • Kis diákok, nagy diákok. H.n., 1938.
  • Levente fiamnak. Szeged, 1940.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.