Ugrás a tartalomhoz

Márton Péter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márton Péter
Született1934. szeptember 18. (90 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásageofizikus,
egyetemi tanár,
akadémikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1953–1957)
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Márton Péter (Budapest, 1934. szeptember 18. –) magyar geofizikus, az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az archeo- és paleomágneses kutatás jeles hazai művelője.

Életpályája

[szerkesztés]

1953-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK), amit eredetileg fizikus szakon szeretett volna végezni, de helyhiány és más tényezők folytán geofizikusként kezdte meg tanulmányait. 1957-ben szerzett geofizikus-diplomát.

Diplomájának megszerzése után az ELTE Kőolajipari Tröszt Geofizikai Kutatási Üzemében helyezkedett el gyakornokként, egy év után szeizmikus kiértékelővé lépett elő. 1961-ben Egyed László professzor hívására visszament az egyetemre és a Geofizikai Tanszék adjunktusa lett, szeizmikát kezdett el oktatni. Néhány év múlva megkezdte tankönyvírói munkásságát egy többszerzős szeizmika tankönyv megírásában való részvétellel. 1971 és 1975 között a nigériai Ahmadu Bello Egyetemen tanított, közben pedig mélyfúrási geofizikában szerzett gyakorlati tapasztalatot. 1977-ben kapta meg egyetemi docensi, 1989-ben egyetemi tanári kinevezését. Több alkalommal ideiglenes jelleggel, rövid időre elvállalta Geofizikai Tanszék vezetését. 2004-ben professor emeritusi címet kapott. Oktatói pályája során általános és gyakorlati geofizika szinte minden területének tantárgyait tanítja, a lemeztektonika elméletének térnyerését követően a Föld fejlődéstörténetével kapcsolatos tárgyakat is meghirdet. Az ELTE Természettudományi Kar Földrajz-Földtudományi Doktori Iskolájának megalakulásától 2004-ig a vezetője volt.

1970-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi értekezését, amelyet archeomágneses témában írt. 1985-ben szerezte meg akadémiai doktori címét. Az MTA Földtudományi Komplex Bizottságának, és a Geofizikai Tudományos Bizottságnak lett tagja. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává választották.

Munkássága

[szerkesztés]

Kutatási területei szerteágazóak, de legfontosabb eredményei a földmágnességhez kapcsolódnak: paleomágneses és archeomágneses kutatásai, amelyeket részben feleségével, Mártonné Szalay Emőkével közösen folytatott, nemzetközi szinten is igen elismertek. Jelentős mértékben járult hozzá a Pannon-medence fejlődéstörténetének, az egyes medencerészek rotációs mozgásainak megismeréséhez.

Negyedkorkutatással és környezeti geofizikai kérdésekkel is foglalkozik, 2003-2007 között témavezetője volt az ELTE Geofizikai Tanszékén OTKA-pályázat keretében működött ilyen témájú tudományos iskolának, mely a Balaton környezetének neotektonikai viszonyait vizsgálta.

Családja

[szerkesztés]

Felesége Mártonné Szalay Emőke, aki az Állami Geofizikai Intézet munkatársa, a földtudományok doktora.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Akadémiai Díj (1984)
  • Eötvös-emlékérem (1996)
  • Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (2002, OTKA)

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Geofizikai kutatási módszerek I. Szeizmika (társszerző, 1967)
  • Márton, Emő, Márton, Péter (1983). „A refined apparent polar wander curve for the Transdanubian Central Mountains and its bearing on the Mediterranean tectonic history”. Tectonophysics 98 (1-2), 43-57. o. DOI:10.1016/0040-1951(83)90210-X. 
  • Elméleti szeizmológia (1995)
  • Márton, Péter (1996). „Archaeomagnetic directions: The Hungarian calibration curve. in: Morris, A., Tarling, D.H.(szerk.): Palaeomagnetism and Tectonics of the Mediterranean Region”. Geological Society Special Publication 105, 385-399. o. DOI:10.1144/GSL.SP.1996.105.01.34. 
  • Márton, Emő, Márton, Péter (1996). „Large scale rotations in North Hungary during the Neogene as indicated by palaeomagnetic data. in: Morris, A., Tarling, D.H.(szerk.): Palaeomagnetism and Tectonics of the Mediterranean Region”. Geological Society Special Publication 105, 153-173. o. DOI:10.1144/GSL.SP.1996.105.01.15. 
  • Márton, Péter (1996). „Környezeti hatások kutatása vasszulfid-tartalmú üledékes kőzetek mágneses tulajdonságai alapján”. Magyar Geofizika 47 (4), 183-186. o. 
  • Földmágnesség a régmúlt időkben. Akadémiai székfoglaló. 2002. (2013)

Források

[szerkesztés]
  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM120367, Márton Péter, 2022. július 13.