Ugrás a tartalomhoz

Mártirosz Szárján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mártirosz Szárján
Մարտիրոս Սարյան
Született1880. február 28.
Nahicseván-na-Donu,  Orosz Birodalom (ma  Oroszország)
Meghalt1972. május 5. (92 évesen)
Jereván, Örmény SZSZK  Szovjetunió (ma  Örményország)
Nemzetiségeörmény
Stílusaimpresszionizmus
IskoláiNahicseván Iskola
Moszkvai Művészeti Iskola
A Wikimédia Commons tartalmaz Mártirosz Szárján
Մարտիրոս Սարյան témájú médiaállományokat.

Mártirosz Szárján, örményül: Մարտիրոս Սարյան, oroszul: Мартиро́с Сарья́н, (Nahicseván-na-Donu, 1880. február 28. – Jereván, 1972. május 5.) örmény impresszista festő. A Modern Örmény Nemzeti Festőiskola alapítója.[1] 1924-1931-ig Moszkvában és Leningrádban a 4 Arts művészeti egyesület egyik tagja volt.

Munkái nagy része megtalálható a jereváni Mártirosz Szárján Múzeumban.

Életrajz[szerkesztés]

Élete és karriere[szerkesztés]

Örmény családban született Nahicseván-na-Donuban] (ma Rosztov-na-Donu része, Oroszországban). 1895-ben, 15 évesen elvégezte a Nahicseván Iskolát, 1897 és 1904 között pedig a Moszkvai Művészeti Iskolában tanult, többek között Valentin Szerov és Konstantin Korovin műhelyében. Nagy hatással volt rá Paul Gauguin és Henri Matisse munkássága. Munkáit különféle kiállításokon állította ki. Műveit a moszkvai Kék Rózsa Kiállításon mutatták be.

Először 1901-ben járt Örményországban, amely akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott, ahol meglátogatta Lorit, Shirakot, Echmiadzint, Haghpatot, Sanahint, Jerevánt és Szevánt. Örményországot ábrázoló tájképeit a moszkvai sajtó nagyon dicsérte.[2]

1910 és 1913 között sokat utazott Törökországban, Egyiptomban és Iránban. 1915-ben Ecsmiadzinba ment, hogy segítsen azoknak a menekülteknek, akik az örmény népirtás elől menekültek az Oszmán Birodalomba. 1916-ban Tiflisben (ma Tbiliszi) segített megszervezni az Örmény Művészek Társaságát.

Szárján egy 1999-es 20 000-es örmény dramon

A bolsevikok 1917-es hatalomátvételét követően családjával Oroszországba, majd 1921-ben Örményországba költöztek.[3] Míg munkáinak többsége az örmény tájat tükrözte, ő tervezte az Örmény SZKSZ címerét és az első örmény állami színház függönyét is. A független Örményország zászlajára is javaslatot tett a hagyományos örmény szövetek és szőnyegek színei és mintái alapján, bár tervét elutasították. [4]

Szárján szobor Jerevánban

1926-tól 1928-ig Párizsban élt és dolgozott, de a legtöbb ebből az időszakból származó alkotása egy tűzesetben megsemmisült azon a hajón, amelyen visszatért a Szovjetunióba.[5] 1928-tól haláláig Saryan Szovjet Örményországban élt.[6]

Az 1930-as évek nehéz éveiben elsősorban a tájképfestészetnek, valamint a portréknak szentelte magát újra. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé is választották, és háromszor megkapta a Lenin-rendet, valamint egyéb kitüntetéseket és érmeket. Tagja volt a Szovjetunió Művészeti Akadémiának (1974) és az Örmény Tudományos Akadémiának (1956). [7]

Magánélete[szerkesztés]

Szárján Múzeum (Jereván)

1916-ban Tiflisben (ma Tbiliszi) feleségül vette Luszik Agajánt.

1972. május 5-én halt meg Jerevánban.[8] Egykori jereváni otthona ma a munkájának szentelt múzeum, több száz kiállítással. Jerevánban, a Komitas Vardapet melletti Pantheonban temették el.[9]

Fia Házárosz Szárján zeneszerző és pedagógus volt. Dédunokája, Mariam Petroszján szintén festő, valamint karikaturista és díjnyertes regényíró.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Önportré (1907)
    Önportré (1907)
  • A tengernél. Szfinksz (1908)
    A tengernél. Szfinksz (1908)
  • A kút mellett. Forró nap (1908)
    A kút mellett. Forró nap (1908)
  • Szaladó kutya (1909)
    Szaladó kutya (1909)
  • Datolyapálma. Egyiptom (1911)
    Datolyapálma. Egyiptom (1911)
  • Egyiptomi maszkok (1911)
    Egyiptomi maszkok (1911)
  • A sétáló nő (1911)
    A sétáló nő (1911)
  • Örményország (1923, képeslap)
    Örményország (1923, képeslap)
  • Örmény SZKSZ címere (1982)
    Örmény SZKSZ címere (1982)
  • Az 1999-es 5 000-es dram hátoldala Lori tartomány tájképével
    Az 1999-es 5 000-es dram hátoldala Lori tartomány tájképével
  • Az 1999-es 20 000-es dram hátoldala az Örményország című festménnyel
    Az 1999-es 20 000-es dram hátoldala az Örményország című festménnyel
  • A Régi Jereván (1928) szovjet bélyegen
    A Régi Jereván (1928) szovjet bélyegen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Saryan. „Մարտիրոս Սարյանի ծննդյան 125-ամյակին նվիրված գիտաժոդով [Scientific Session on Martiros Saryan's 125th Birth Anniversary]” (örmény nyelven). Patma-Banasirakan Handes, Yerevan (3), 304–305. o, Kiadó: Armenian Academy of Sciences. ISSN 0135-0536.  
  2. ↑ The singer of Armenia (russian nyelven). Russia Academy of Sciences. (Hozzáférés: 2010. február 21.)
  3. ↑ Biography, Saryan's Museum. Saryan.am. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  4. ↑ Hovhannissian (2009. június 25.). „Հայաստանի աոաջին Հանրապետության պետական դրոշի՝ Մարտիրոս Սարյանի նախագիծը [The design of the national flag of the First Republic of Armenia by Martiros Sarian]” (örmény nyelven). Etchmiadzin 65 (5), 118–119. o, Kiadó: Mother See of Holy Etchmiadzin.  
  5. ↑ Biography, Saryan's Museum. Saryan.am. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  6. ↑ Khachatrian (1972. június 25.). „Սարյանի արվեստը [Sarian's Art]” (örmény nyelven). Patma-Banasirakan Handes (2), 288–291. o.  
  7. ↑ Saryan. Agniart.ru. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  8. ↑ (in Russian) Biography in Krugosvet Encyclopedia. Krugosvet.ru. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  9. ↑ Saryan's memorial tombstone at Komitas Pantheon
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mártirosz_Szárján&oldid=27235630”