Márki István

Márki István
Született	1842. augusztus 6. Sarkad
Elhunyt	1885. október 4. (43 évesen) Budapest
Sablon • Wikidata • Segítség

Márki István (Sarkad, 1842. augusztus 6. – Budapest, 1885. október 4.) királyi törvényszéki bíró, sakkozó, népmesegyűjtő, az első jelentős magyar sakktankönyv szerzője.

Életútja

Márki János tiszttartó és Zay Julianna fia. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Pesten végezte és itt ismerkedett meg Szén Józseffel, Erkel Ferenccel, különösen pedig a Vasárnapi Ujság sakkrovatának megalapítójával, Cseresnyés Istvánnal, akihez a legőszintébb barátság kötötte. 1867. május 3-án Bihar megye megválasztotta a nagyszalontai járás esküdtjévé. A királyi törvényszékek szervezése után 1871. december 18-án a gyulai királyi törvényszék bírája lett. Itt barátaiból egy kis sakk-kört alakított, a Békésben külön sakk-rovatot is nyitott. Időközben a Vasárnapi Ujságban is jelentek meg sakk-feladványai. Gyulán rendezte sajtó alá Szénnek, a híres sakkozónak feladványait és jelesebb játszmáit és itt kezdte írni sakk-ábécéjét, anélkül, hogy irodalmunk akkori viszonyai közt ezekre kiadót kaphatott volna. 1881 februárjában kisegítő bírónak rendelték be a budapesti királyi táblához, ahová 1882. március 19-én pótbirónak nevezték ki, s már rendes birónak is fölterjesztették, amikor 1885 októberében Budapesten meghalt.

Első költeménye 1856-ban jelent meg; kevés versét nyomatta ki. Lefordította Corneille néhány darabját; Gyulai Pál pedig a Kisfaludy Társaságban nagy elismeréssel nyilatkozott népmese-gyűjteményéről, melyből az Angyalbárányok című az iskolai olvasókönyveknek egyik legkedveltebb darabja volt.

Cikke a Békésmegyei Hiradóban (1879. 37-39. sz. Költészet művelődéstörténeti befolyása és hivatása).

Műve

• A sakkjáték tankönyve. Elméleti és gyakorlati kalauz a sakkjáték megtanulására kezdők és haladottabbak számára. Mintajátszmákkal, számos feladványnyal és 129 ábrával. Gyula, 1872. (Ezen szakirodalomban első magyar munka. 2. kiadás. Sajtó alá rendezte testvéröccse Márki Sándor, egyetemi tanár, előszóval, a szerző életrajzával, ellátva. Budapest, 1897.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk

• Pesti Napló 1872. 83., 84. sz. (Győri Vilmos).
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.