Márffy Oszkár
Márffy Oszkár | |
Született | 1876. július 19. Budapest |
Elhunyt | 1950. április 29. (73 évesen) Budapest XII. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | egyetemi tanár |
Sírhelye | Farkasréti temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Márffy Oszkár (Budapest, 1876. július 19.[1] – Budapest, 1950. április 29.)[2][3] nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi magántanár. Márffy Ödön festő, grafikus és Márffy Károly színigazgató, hangversenyrendező testvére.
Életútja
[szerkesztés]Márffy Jakab (Károly) hivatalnok és Scheiber Janka (1849–1928) fia.[4][5] 1890-ben testvéreivel együtt kikeresztelkedett.[6] Tanulmányait 1892 és 1894 között az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, ezt követően a Pázmáneumba járt. A budapesti tudományegyetemen szerezte latin-görög szakos tanári oklevelét. Doktorátusát 1899-ben tette le, ezután 1902-ben a budapesti VII. kerületi István úti általános főgimnáziumban, majd 1918 és 1938 között budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanított. Ezután nyugdíjba vonult. 1930-31-ben állami ösztöndíjjal járt az olaszországi Milánóban, ahol a Circolo Filologico meghívására előadásokat tartott magyar nyelv és irodalomból. 1931 és 1937 között ugyancsak Milánóban az Universitá Cattolica del Sacro Cuore bölcsészettudományi és irodalmi karán adta elő a magyar nyelv és irodalmat. Magyar lektora volt a torinói egyetemnek, tanított Genovában is. 1937 és 1944 között a Tisza István Tudományegyetemen magántanárként működött a magyar-olasz kulturális kapcsolatok tárgykörében. 1934-től kormányfőtanácsos volt, majd 1938-től tanügyi főtanácsos. Választmányi tagja volt a Korvin Mátyás Irodalmi és Tudományos Egyesületnek. Elhunyt 1950. április 29-én, örök nyugalomra helyezték 1950. május 3-án délután a Farkasréti temetőben a római katolikus anyaszentegyház szertartása szerint.
Magánélete
[szerkesztés]Felesége Ocker Teréz (1884–1975)[7] volt, akivel 1905. április 25-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[8]
Gyermekei
- Márffy Valéria, férjezett dr. Romzay Richárdné
- Márffy Edit, férjezett Weber Gyuláné
Művei
[szerkesztés]- Theokritos syntaxisa. Doktori értekezés. Budapest, 1899.
- A 10 é. fasizmus kulturális alkotásai. Budapest, 1932.
- Palpiti del Cuore Magiaro nella sua letteratura. Torino-Palermo, 1933.
- Breve grammatica della lingua Ungherese. Torino, 1934.
- Rendszeres és módszeres ol-m. beszédgyakorlatok. Paolo Calabróval. Budapest, 1939.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1037/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 688/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
- ↑ Gyászjelentése (1950). (Hozzáférés: 2020. május 24.)
- ↑ Scheiber Janka halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 921/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség házassági akv. 203/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Keresztelési bejegyzése a Bp-szentistvánvárosi római katolikus keresztelési akv. 252/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
- ↑ Márffy Oszkárné Ocker Teréz halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 121/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 442/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
Források
[szerkesztés]- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911.
- Új Idők lexikona. Budapest, Singer és Wolfner, 1936-1942.