Máltai kiejtés
A máltai kiejtés a Málta területén használt máltai nyelv irodalmi kiejtése.
A máltai nyelv írása nem fonetikus vagy fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy betűhöz több kiejtés is tartozhat, és egy kiejtett hang leírására több betűt vagy betűkombinációt használhatnak.
A magánhangzók
[szerkesztés]A máltaiban öt rövid ([ɐ], [ɛ], [ɪ], [ɔ], [ʊ]) és hat hosszú magánhangzó ([ɐː], [ɛː], [iː], [ɪː], [ɔː], [ʊː]) található. Ezen kívül hat kettőshangzót ([ɐi], [ɐʊ], [ɛi], [ɛʊ], [ɔʊ], [iɛ]) is használnak.
| Elöl képzett | Középen képzett | Hátul képzett | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| hosszú | rövid | hosszú | rövid | hosszú | rövid | |
| Zárt | [iː] [ɪː] | [ɪ] | [ʊː] | [ʊ] | ||
| Középzárt | ||||||
| Középnyílt | [ɛː] | [ɛ] | [ɐː] | [ɐ] | [ɔː] | [ɔ] |
| Nyílt | ||||||
| Kettőshangzók | [ɐi] [ɐʊ] [ɛi] [ɛʊ] [ɔʊ] [iɛ] | |||||
Megjegyzés: A nyelvjárásokban kisebb eltérések lehetnek a fent leírt hangoktól.
Tiszta hangok
[szerkesztés]Az egyes magánhangzók mind (az ie kivételével) lehetnek rövidek és hosszúak is. Erre sajnos nincsen szabály, de általában megegyeznek az átadó nyelv (az arab, ill. az olasz) hosszú hangjaival. A hosszú hangok mindig hangsúlyosak, és így csak egy lehet belőlük a szavakban.
Az egyes hangok kiejtésére néhány példa:
- a [ɐ] – röviden: qarn [ʔɐrn], qamar [ˈʔɐmɐr]; hosszan: nar [nɐːr], ħares [ˈʔħɐːrɛs]
- e [ɛ] – röviden: xemx [ʃɛmʃ], fenek [ˈfɛnɛk]; hosszan: xena [ˈʃɛːnɐ] (hosszan csak olasz eredetű szavakban található)
- i [ɪ] – röviden: lift [lɪft], libsa [ˈlɪbsɐ]; hosszan: tislib [ˈtɪːslɪp], riq [rɪːʔ]
- ie [i] – mindig hosszú: wied [wiːt], sieħeb [ˈsiːħɛp] (mindig az a szótag hangsúlyos, amelyikben az ie van)
- o [ɔ] – röviden: borġ [bɔrd͡ʒ], kobor [ˈkɔbɔr]; hosszan: nol [nɔːl] (hosszan csak olasz eredetű szavakban található)
- u [ʊ] – röviden: kulħadd [kʊlˈħɐtː], luttu [ˈlʊtːʊ]; hosszan: jum [jʊːm], maqtul [mɐʔˈtʊːl]
A magánhangzók għ-val való kapcsolata különleges. Għ előtt a magánhangzók megnyúlnak és kissé faringalizálódnak (az i és az ie ebben a helyzetben nyíltabb lesz). pl: jagħmel [ˈjɐːˤmɛl], wegħda [ˈwɛːˤdɐ], ibigħli [ɪˈbɛːˤlɪ], biegħli [ˈbɛːˤlɪ], sogħla [ˈsɔːˤlɐ], frugħ [frʊːˤ]. Különleges eset az -agħa- és -ogħo- kapcsolat, ilyenkor az egész betűkapcsolatból csak egy faringalizált hosszú magánhangzót ejtünk: xagħar [ʃɐːˤr], bogħod [bɔːˤt] (az átadó arabban itt az első magánhangzó volt hangsúlyos). Szó végi għ előtt az a és az o nem nyúlik meg: fieragħ [ˈfiːrɐˤ], forogħ [ˈfɔrɔˤ].
Hasonló módon megnyúlik az a, e és o għ után is: għali [ˈɐːˤlɪ], għerq [ɛːˤrʔ], għodda [ˈɔːˤdːɐ].
Az azonos rövid magánhangzók között álló h is összeolvad egy hosszú magánhangzóba, esetenként mássalhangzó előtt is ez történik, például: fehem [fɛːm], deheb [dɛːp], fehma [ˈfɛːmɐ]. Ha valamelyik magánhangzó hosszú, az összeolvadás elmarad: raha [ˈrɐː.ɐ]. Általában a h szó elején is megnyújtja az utána álló magánhangzót: hekk [ɛːkː], hemm [ɛːmː].
Ezek a għ miatti megnyúlások nem járnak automatikus hangsúllyal, mint az önállóan álló betűk esetében.
Egyes szó végi, ma -a’-val jelölt végződés eredetileg *-agħ volt. Mivel ebben a végződésben az a nem nyúlik meg és faringalizációját is elvesztette, már nem jelölik għ-val, csak egyszerű aposztróffal. Mai kiejtése egyszerű [ɐ], pl.: sama’ [ˈsɐmɐ]
Kettőshangzók
[szerkesztés]A máltaiban a következő kettőshangzók találhatók, melyek mindig hangsúlyosak:
- aj – tajn [tɐin]
- aw – dawl [dɐʊl]
- ej – bejt [bɛit]
- ew – lewn [lɛʊn]
Angol eredetű szavakban előfordul az ow [ɔʊ] kettőshangzó is, például: towst [tɔʊst].
Szó végi għ, h, ħ és q előtt az i és az ie kiejtése is [iɛ], például: riq [riɛʔ], riħ [riɛħ], sieq [siɛʔ], qiegħ [ʔiɛħ].
Néhány francia eredetű szóban az ie-t kettőshangzónak kell ejteni: kunsillier [kʊnsɪlˈliɛr].
Kettőshangzók alakulnak ki egyes għ-val való kapcsolatokból:
- għi- – għira [ˈɛirɐ]
- għu- – għuda [ˈɔʊdɐ]
Ezeket egyes nyelvjárásokban rendre [ɐi]-jal és [ɐʊ]-val ejtik.
Egyéb magánhangzó-kapcsolatok
[szerkesztés]A máltaiban vannak olyan magánhangzó + -għ- + magánhangzó kapcsolatok, amelyek nem alkotnak kettőshangzókat, de a kapcsolat nem ad szabályos kiejtést. Ilyenek:
- -iegħa- – siegħa [ˈsiɛˤ.ɐː] (mindig az ie hangsúlyos!)
- -iegħe- – wiegħed [ˈwiɛˤ.ɛːt] (mindig az ie hangsúlyos!)
- -iegħi- – riegħi [ˈriɛˤ.ɪ] (mindig az ie hangsúlyos!)
- -egħi- – wegħidt [wɛˤˈɛitː] (mindig az i hangsúlyos!)
- -agħa- – ragħaj [rɐˤˈɐːj]; előfordul kettőzve is: bagħgħad [bɐˤˤˈɐːt] (mindig a második a hangsúlyos, mint az átadó arab nyelvben is)
A mássalhangzók
[szerkesztés]| Bilabiális | Labiodentális | Dentális | Alveoláris | Palatális | Veláris | Faringális | Glottális | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nazális | [m] | [n] | ||||||||||||||
| Plozíva | [p] | [b] | [t] | [d] | [k] | [ɡ] | [ʔ] | |||||||||
| Affrikáta | [t͡s] | [d͡z] | [t͡ʃ] | [d͡ʒ] | ||||||||||||
| Frilkatíva | [f] | [v] | [s] | [z] | [ʃ] | [ʒ] | [ħ] | |||||||||
| Approximáns | [r] | |||||||||||||||
| Laterális | [l] | [j] | [w] | |||||||||||||
Megjegyzések:
- A zöngétlen hangok zöngések előtt szintén zöngéssé válnak, hasonlóan a zöngés hangok zöngétlenné válnak zöngétlenek előtt, valamint szó végén.
- A máltai megkülönbözteti a rövid és hosszú mássalhangzókat szó közben és végén. Szó elején csak akkor maradnak hosszúak a mássalhangzók, ha az előző szó végén álló magánhangzója révén szókötéssel összekapcsolódik.
- A [t͡s], [d͡z] és [ʒ] csak idegen eredetű – az első kettő olasz, a harmadik angol eredetű – szavakban fordul elő.
- A [ħ] hangot egyes beszélők [x]-ként vagy [h]-ként ejtik.
Az egyes betűk kiejtése
[szerkesztés]A következő táblázatban nem szerepelnek a kettőzött mássalhangzók (pl. bb), mert rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyszerű betűkre, csak hosszan ejtjük őket.
| Betű | Helyzete | Kiejtése | Kiejtési példák |
|---|---|---|---|
| b | szó végén, zöngétlen mássalhangzó előtt | [p] | xorob [ˈʃɔrɔp], jibqa [ˈjɪpʔɐ] |
| máskor | [b] | bajda [ˈbɐidɐ] | |
| ċ | mindig | [t͡ʃ] | wiċċ [wɪt͡ʃː], ċentru [ˈt͡ʃɛntrʊ] |
| d | szó végén, zöngétlen mássalhangzó előtt | [t] | bajd [bɐit], jidħol [ˈjɪtħɔl] |
| máskor | [d] | donnu [ˈdɔnːʊ] | |
| f | zöngés mássalhangzó előtt | [v] | jifdal [ˈjɪvdɐl] |
| máskor | [f] | żifen [ˈzɪfɛn] | |
| ġ | szó végén és zöngétlen mássalhangzó előtt | [t͡ʃ] | arloġġ [ˈɐrlɔt͡ʃː], tiġsim [ˈtɪt͡ʃsɪm] |
| máskor | [d͡ʒ] | nerġgħu [ˈnɛrd͡ʒɔʊ] | |
| g | szó végén és zöngétlen mássalhangzó előtt | [k] | spag [spak], gzejjez [ˈkt͡sɛijɛt͡s] |
| máskor | [ɡ] | spagetti [spɐˈɡɛtːɪ] | |
| għ | magánhangzók mellett | lásd fenn, a magánhangzóknál! | |
| szó végén | [ħ] | qiegħ [ʔiːħ] | |
| egyébként | Ø | dgħjufija [djʊˈfɪjɐ] | |
| għh | mindig (csak magánhangzók között található) | [ħː] | magħhom [ˈmɐħːɔm] |
| h | szó végén | [ħ] | xebbeh [ˈʃɛbːɛħ] |
| két magánhangzó között kötőhanggá alakul | [j]/[w] | fiehem [ˈfiːjɛm], ktibtuhom [ktɪpˈtʊːwɔm] | |
| máskor | Ø | nofsha [ˈnɔfsɐ] | |
| ħ | mindig | [ħ] | oħt [ɔħt] |
| j | mindig | [j] | jekk [jɛkː] |
| k | zöngés mássalhangzó előtt | [ɡ] | rikba [ˈrɪɡbɐ] |
| máskor | [k] | kunsillier [kʊnsɪlˈliɛr] | |
| l | mindig | [l] | vjola [ˈfjɔlɐ] |
| m | szó elején mássalhangzó előtt | [ɪm] | Mdina [ɪmˈdɪːna] |
| máskor | [m] | ħolma [ˈħɔlmɐ] | |
| n | b és f előtt | [m] | jinbena [jɪmˈbɛnɐ], jonfoħ [ˈjɔmfɔħ] |
| máskor | [n] | nanna [ˈnɐnːɐ] | |
| p | zöngés mássalhangzó előtt | [b] | żepżep [ˈzɛbzɛp] |
| máskor | [p] | pillola [pɪlˈlɔːlɐ] | |
| q | mindig | [ʔ] | wisq [wɪsʔ], quddiesa [ʔʊdˈdiːsɐ] |
| r | mindig | [r] | tidher [ˈtɪdɛr] |
| s | zöngés mássalhangzó előtt | [z] | kasbar [ˈkɐzbɐr] |
| máskor | [s] | sliem [sliːm] | |
| t | zöngés mássalhangzó előtt | [d] | tvinċija [dvɪnˈt͡ʃɪjɐ] |
| máskor | [t] | tixtri [ˈtɪʃtrɪ] | |
| v | szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt | [f] | skjav [skjɐːf], nvjar [nfjɐːr] |
| máskor | [v] | servizz [sɛrˈvɪt͡sː] | |
| w | mindig | [w] | waddab [ˈwɐdːɐp] |
| x | zöngés mássalhangzó előtt, számos idegen eredetű szóban | [ʒ] | tixbit [ˈtɪʒbɪt], televixiun [tɛlɛˈvɪːʒɪʊn] |
| máskor | [ʃ] | rixa [ˈrɪːʃa] | |
| z | néhány olasz eredetű szóban, kettőzve írva | [d͡zː] | gazzetta [ɡɐd͡zˈd͡zɛtːɐ], mezzi [ˈmɛd͡zːɪ] |
| máskor | [t͡s] | gozz [ɡɔt͡sː] | |
| ż | szó végén és zöngétlen mássalhangzó előtt | [s] | żfin [sfɪn], ħobż [ħɔps] |
| máskor | [z] | pożata [pɔˈzɐːtɐ] | |
Megjegyzések:
- Régebbi szövegekben előfordul, hogy a ċ, a ġ, a ħ és a ż betűk helyett egyszerű c, g, h, z betűket használnak.
- A c egyes szövegekben megtalálható, elvileg a máltaiban hivatalosan nem létező betű; eredeti máltai szövegekben ċ-ként kezelendő, nevekben általában az eredeti nyelv kiejtési szabályai szerint ejtendő.
- Gozón a nyelv egyes beszélői a q betűt [k]-nak ejtik.
- Egyes még nem asszimilálódott angol szavakban megtalálható az y is (egyre kevesebb helyen), amelyet az adott angol szó kiejtésének megfelelően ejtenek, leggyakrabban [j]-nek.
Hangsúly
[szerkesztés]Az -aj-, -ew-, -ej-, -ew- és -ie- kapcsolatokat tartalmazó szótagok mindig hangsúlyosak. A többi szó esetén a hangsúly szempontjából megkülönböztetjük, hogy milyen eredetű az adott szó:
- Az arab eredetű szavak véghangsúlyosak, ha hosszú hangot tartalmaznak és maximum egy mássalhangzóra végződnek; minden más esetben az utolsó előtti szótagon hangsúlyosak.
- Az olasz eredetű szavak általában az utolsó előtti szótagjukon hangsúlyosak, de általában megegyeznek az eredeti olasz szó hangsúlyával, a véghangsúlyos szavak, ha magánhangzóra végződnek, megtartják olaszos ékezeteiket, például: varjetà, kafè, virtù.
- Az angol eredetű szavak általában első szótagjukon, míg a francia eredetűek utolsó szótagjukon hangsúlyosak.
- Az idegen eredetű szavak általában megtartják eredeti hangsúlyukat.
Források
[szerkesztés]- Lorna Vassallo: Maltese through English. Valletta: saját kiadás. 2016. ISBN 978-99957-0-949-5
- Arne A. Ambros: Bonġornu, kif int?: Einführung in die maltesische Sprache. Wiesbaden: Dr. Ludwig Reichert Verlag. 1998. ISBN 3-89500-085-X