Lycaon pictus sharicus

Lycaon pictus sharicus
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Alcsalád:	Valódi kutyaformák (Caninae);
Nemzetség:	Kutyák (Canini);
Nem:	Lycaon;
Faj:	L. pictus;
Alfaj:	L. p. sharicus;
Tudományos név
	Lycaon pictus sharicus; Thomas & Wroughton, 1907
Szinonimák
	Lycaon ebermaieri Matschie, 1915;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lycaon pictus sharicus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lycaon pictus sharicus témájú kategóriát.

A Lycaon pictus sharicus az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó afrikai vadkutya (Lycaon pictus) egyik alfaja.

Neve

Az alfajt 1907-ben, Oldfield Thomas és Robert Charles Wroughton brit biológusok írták le, illetve nevezték meg. A harmadik alfaj nevet, a sharicus-t a Csád-tó keleti felébe ömlő Shari folyóról kapta; bár egyesek helytelenül azt hiszik, hogy a Szahara sivatagról lett elnevezve, és tévesen saharicus-ként írják.^[1]

Előfordulása

A Lycaon pictus sharicus egykori előfordulási területe Afrika északi fele, délfelé egészen a Kongói Demokratikus Köztársaság északi részéig, ahonnan feltételezett, hogy ma már kihalt. Az egykori elterjedési területe magába foglalta Csádot, a Közép-afrikai Köztársaságot, Nigert, Algéria déli részét, Líbiát és Kelet-Szudánt. Ma már csak a Közép-afrikai Köztársaságbeli Manovo-Gounda St. Floris Nemzeti Parkban található meg; emiatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánította.^[2]

Jegyzetek

↑ Thomas, O. & Wroughton, R. C. (1834). (Lycaon pictus sharicus). Bulletin of the Museum of Comparative Zoology at Harvard College (1939): 190.
↑ Fanshawe, J. H., Ginsberg, J. R., Sillero-Zubiri, C. & Woodroffe, R., eds. 1997. The Status & Distribution of Remaining Wild Dog Populations. In Rosie Woodroffe, Joshua Ginsberg & David MacDonald, eds., Status Survey and Conservation Plan: The African Wild Dog: 11–56. IUCN/SSC Canid Specialist Group.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chadian wild dog című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Smith-1] Thomas, O. & Wroughton, R. C. (1834). (Lycaon pictus sharicus). Bulletin of the Museum of Comparative Zoology at Harvard College (1939): 190.

[fanshawe-2] Fanshawe, J. H., Ginsberg, J. R., Sillero-Zubiri, C. & Woodroffe, R., eds. 1997. The Status & Distribution of Remaining Wild Dog Populations. In Rosie Woodroffe, Joshua Ginsberg & David MacDonald, eds., Status Survey and Conservation Plan: The African Wild Dog: 11–56. IUCN/SSC Canid Specialist Group.

[1]

[2]