Ugrás a tartalomhoz

Lukács Béla (politikus, 1892–1958)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukács Béla
Született1892. június 8.[1]
Rimaszombat[2]
Elhunyt1958. március 21. (65 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935 – 1935. október)
  • Miskolc főispánja (1935. október 29. – 1938. december 10.)
  • államtitkár (1938. november – 1940. november, Földművelésügyi Minisztérium)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vitéz kövecsesi Lukács Béla (Rimaszombat, 1892. június 8. – Budapest, 1958. március 21.) magyar földbirtokos, politikus, főispán, a Kállay-kormány tárca nélküli hadigondozási minisztere.[4]

Családja és származása

[szerkesztés]

A nemesi származású kövecsesi Lukács család sarja.Református nemesi családban született. Apja kövecsesi Lukács Géza (1856–1938) ügyvéd, Gömör és Kishont vármegye főispánja,[5] anyja martonházai Marton Magdolna (1863–1935) volt.[6] Az apai nagyszülei kövecsesi Lukács Lajos (1815–1882), táblabíró, ügyvéd, földbirtokos,[7] és kövecsesi Dancs Erzsébet (1829–1868) voltak.[8] Az anyai nagyszülei martonházai Marton Rudolf (1824–1883), Rimaszombat királyi törvényszék elnöke,[9] és szendrői Török Antónia (1827–1891) voltak.[10] A nemesi származású Lukács Géza Gömör-Kishont vármegye főjegyzője, a majdani főispán, 1908. február 22-én a "kövecsesi" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.[11]

Házassága és leszármazottjai

[szerkesztés]

1923. december 8-án vette feleségül Miskolcon a nemesi származású kellemesi Melczer Fedora Borbála Emília Benediktina "Dóra" (Hejőbába, 1893. július 16.–Bécs, 1969. december 20.) kisasszonyt,[12][13] akinek a szülei kellemesi Melczer László (1869–1944), magyar királyi titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, miskolci bankelnök, a Borsod vármegyei Gazdasági Egylet díszelnöke, országgyűlési képviselő, földbirtokos,[14] és jószási Purgly Janka (1865–1954) voltak. Az apai nagyszülei kellemesi Melczer Gyula (1833–1904), Borsod vármegye alispánja, földbirtokos,[15] és báró vajai Vay Róza (1832–1911) voltak.[16] Az anyai nagyszülei jószáshelyi Purgly János (1839–1911), Arad vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Takarékpénztár igazgatója, országgyűlési képviselő, nagybirtokos,[17] és kézdivásárhelyi Vásárhelyi Ilona (1841–1896) voltak.[18] Melczer Lászlóné Purgly Janka Purgly Magdolna kormányzónénak a testvére volt és ezzel Horthy Miklós kormányzónak a sógornője. Lukács Béla és Melczer Dóra frigyéből egy gyermek született, Melczer-Lukács István (1925–1977) bank-tisztviselő.

Élete

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, jogi tanulmányait Budapesten és Eperjesen végezte. Az első világháborúban tüzértisztként szolgált, három évig harcolt az orosz fronton. Főhadnagyként szerelt le és átvette ónodi birtokának kezelését.[19]

1919 júniusában a Nemzeti Hadsereg kötelékébe lépett, Szegeden, Siófokon, majd Budapesten testőrtiszként szolgált a Horthy Miklós vezette fővezérségen. Horthy kormányzóvá választása után, 1920 tavaszán leszerelt, és visszatért birtokára gazdálkodni. Élénken részt vett a helyi és országos közéletben, tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, az Országos Mezőgazdasági Kamara, a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület és az Országos Mezőgazdasági Egylet igazgatóválasztmányának is, valamint elnöke a miskolci járási mezőgazdasági bizottságnak. Részt vett a református közéletben is, mint a gömör-tornai és alsóborsodi egyházmegye világi tanácsbírája.[20] Több hosszabb európai tanulmányutat tett, járt Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban és Olaszországban is.

Politikai pályáját 1931-ben kezdte, amikor egyhangúlag az ónodi kerület országgyűlési képviselőjévé választották az Egységes Párt színeiben. A törvényhozásban főleg agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott, és tagja volt a kérvényi és naplóbíráló bizottságnak is.[21] 1933-tól 1938-ig a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke volt. Az 1935-ös választásokon ismét egyhangúlag választották be az országgyűlésbe, ahol a földművelésügyi bizottság jegyzője volt. Még ebben az évben Miskolc város főispánja lett, tisztségét 1938-ig látta el, a kormányzó ekkor vitézzé avatta.[22] 1938-tól 1940-ig földművelésügyi államtitkár, majd a kormányzó bizalmasaként 1940 novemberétől 1944 májusáig a Magyar Élet Pártja országos elnöke volt.[23] 1939-től 1944-ig Miskolc országgyűlési képviselője volt. 1942 áprilisától Kállay Miklós kormányában tárca nélküli miniszterként a hadigondozásért felelt. Magyarország német megszállása után eltávolították posztjáról. 1958-ban hunyt el Budapesten, 65 éves korában.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2023. április 7.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. április 7., PIM63719
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  4. ↑ Lukács Béla | Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 25.)
  5. ↑ Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1938. június (47. évfolyam, 122-144. szám)1938-06-29 / 144. szám
  6. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Lukács Gézáné Marton Lenke
  7. ↑ familysearch.org - református anyakönyvek - Kövecses - Lukács Lajos halála - 1882. máj. 15.
  8. ↑ familysearch.org - református anyakönyvek - Kövecses - Lukács Lajosné Dancs Erzsébet halála - 1868. márc. 8.
  9. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Marton Rudolf
  10. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Marton Rudolfné Török Antónia
  11. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 925. oldal
  12. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Hejőbába - keresztelők - Melczer Dóra keresztelője
  13. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Lukács Béláné Melczer Dóra
  14. ↑ Orzságos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Melczer László
  15. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Melczer Gyula
  16. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Melczer Gyuláné báró Vay Róza
  17. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Purgly János
  18. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Purgly Jánosné Vásárhelyi Ilona
  19. ↑ 1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. november 25.)
  20. ↑ 1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. november 25.)
  21. ↑ 1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. november 25.)
  22. ↑ 1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. november 25.)
  23. ↑ Lukács Béla | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. november 25.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lukács_Béla_(politikus,_1892–1958)&oldid=27440993”