Ugrás a tartalomhoz

Luise Fleck

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luise Fleck
Született1873. augusztus 1.[1][2][3][4]
Bécs[5][4]
Elhunyt1950. március 15. (76 évesen)[1][2][3][4]
Bécs[6][4]
Állampolgárságaosztrák
HázastársaAnton Kolm
GyermekeiWalter Kolm-Veltée
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Luise Fleck, másképpen Luise Kolm vagy Luise Kolm-Fleck, született Louise vagy Luise Veltée (Bécs, 1873. augusztus 1. – 1950. március 15.) osztrák filmrendező; őt tartják a világ második női filmrendezőjének Alice Guy-Blaché után. Fia, Walter Kolm-Veltée szintén filmrendező.

Élete

[szerkesztés]

Apja Louis Veltée, a városi panoptikum igazgatója, egy lyoni családból származott, amely a 19. század elején telepedett le Ausztriában. Testvére, Claudius Veltée, szintén filmrendező lett.

1910-ben első férjével, Anton Kolmmal, Jacob Fleck operatőrrel és fivérével, Claudius Veltée-vel megalapították az Erste österreichische Kinofilms-Industrie vállalatot, amely az első jelentős filmipari cég volt Ausztriában. Az alapításhoz többek között Luise apjától kaptak anyagi támogatást. Következő évben a cég neve Österreichisch-Ungarische Kinoindustrie GmbH lett, majd 1911 végén, egy nagyobb pénzügyi átszervezés után kapta a Wiener Kunstfilm-Industrie nevet.

A cég első filmjei rövid dokumentumfilmek voltak, amelyeket Bécsben és az Osztrák–Magyar Monarchia különböző vidékein forgattak. Az osztrák filmpiacot akkoriban domináló francia cégeket az első világháború kezdetén kitiltották, így a Wiener Kunstfilm-Industrie fő versenytársa a szintén osztrák Sascha-Film lett. A háború alatt a filmhíradók és propagandafilmek területén versenyeztek, de a sokkal több anyagi forrással rendelkező Sascha-Film 1918-ra piacvezető lett, a Wiener Kunstfilm pedig megszűnt. Anton Kolmnak sikerült rendezine a pénzügyeket, és 1919-ben újjáalakította a céget Vita-Film néven.

1922-ben a Kolm-házaspár és Jacob Fleck pénzügyi viták miatt szakított a Vita-Filmmel; ugyanabban az évben Anton Kolm elhunyt. 1924-ben Luise és Fleck összeházasodtak, és 1926-ban Berlinbe költöztek.[7] Németországban Luise Fleck és férje különböző berlini produkciós cégeknek dolgoztak; ezek között volt a Liddy Hegewald és az Universum Film AG (UFA). Itt tartózkodásuk idején mintegy 30–40 filmet készítettek, néha kilencet is egyetlen év alatt. Amikor Hitler 1933-ban hatalomra jutott, visszatértek Bécsbe, mivel Jacob zsidó volt, de továbbra is a Hegewald-Film számára dolgoztak. Névlegesen Luise fia, Walter Kolm-Veltée felelt a rendezésért.

Mivel 1938-ban a nemzetiszocialisták Ausztriában is átvették a hatalmat, és az osztrák filmipar egésze a Reichskulturkammer irányítása alá került, nem kaptak több munkát. Jacob Flecket 1938-ban a dachaui koncentrációs táborba internálták, de 1940-ben kiszabadult. Ekkor Luise-zal együtt száműzetésbe vonult Sanghajba. Itt Fej Mu kínai rendezővel közösen rendezték a Söhne und Töchter der Welt című filmet, amelyet 1941. október 4-én mutattak be.

1947-ben, ugyanabban az évben amikor az első háború után filmstúdió megnyílt Ausztriában, a Fleck házaspár visszatért Bécsbe. Néhány filmet még készítettek az újjáéledt Neuer Wiener-Kunstfilm néven, de a valódi visszatérés nem következett be. Luise Fleck 1950-ben hunyt el, Jacob Fleck három évvel később.

Művei

[szerkesztés]

1911-ben mutatták be a Die Glückspuppe című filmet; ez volt az első, amelynél Luise neve fel volt tüntetve társrendezőként. Ugyanabban az évben következett több dráma is: Der Dorftrottel, a Tragödie eines Fabriksmädels illetve a Nur ein armer Knecht. 1913-ban két olyan filmet is bemutattak, ahol rendezőként és producerként is szerepelt: Der Psychiater és Das Proletarierherz.

Az első világháború alatt Habsburg- és háborúpárti propagandafilmeket rendezett Mit Herz und Hand fürs Vaterland (1915) és Mit Gott für Kaiser und Reich (1916) címen. 1918-ban jelent meg a Der Doppelselbstmord.

Osztrák irodalmi műveket is dolgozott fel: az 1919-es Die Ahnfrau és a Lumpazivagabundus Franz Grillparzer azonos című drámáján alapult. 1911-től 1922-ig, első férje halálának évéig több mint 45 filmet rendezett.

Luise Kolm főleg a stúdió társadalomkritikai tárgyú filmjeiért felelt, míg férje, Anton Kolm főleg a pénzügyekkel foglalkozott.

Összességében legalább 18 forgatókönyvet írt, 53 filmet rendezett, és 129 filmnél producerként volt jelen. Egyes feltételezések szerint a műveinek száma ennél jóval több is lehet, mivel elképzelhető, hogy nevét nem mindig tüntették fel a stáblistán.

Főbb filmjei

[szerkesztés]
  • Die Glückspuppe (1911)
  • Svengali (1914)
  • Der Pfarrer von Kirchfeld (1914)
  • Életünket és vérünket (1915)
  • Die Tragödie auf Schloss Rottersheim (1916)
  • A svihákok (1916)
  • Nyári idyll (1916)
  • Mit Gott für Kaiser und Reich (1916)
  • Lebenswogen (1917)
  • Tövises út (1917)
  • Mir kommt keiner aus (1917)
  • A vörös herceg (1917)
  • A tékozló (1917)
  • Im Banne der Pflicht (1917)
  • Der Schandfleck (1917)
  • Der Doppelselbstmord (1918)
  • Rigoletto (1918)
  • Die Geisel der Menschheit (1918)
  • A zsidónő (1918)
  • Freier Dienst (1918)
  • Don Cäsar, Graf von Irun (1918)
  • Die Schlange der Leidenschaft (1918)
  • Seine schwerste Rolle (1919)
  • Lumpazivagabundus (1919)
  • Seemannsbraut (1919)
  • Die Ahnfrau (1919)
  • Die Zauberin am Stein (1919)
  • Der Herr des Lebens (1920)
  • Durch Wahrheit zum Narren (1920)
  • Let the Little Ones Come to Me (1920)
  • Freut Euch des Lebens (1920)
  • Doctor Ruhland (1920)
  • Anita (1920)
  • Der tanzende Tod (1920)
  • Herzblut (1920)
  • Die Stimme des Gewissens (1920)
  • Der Leiermann (1920)
  • Eva, die Sünde (1920)
  • Verschneit (1920)
  • Großstadtgift (1920)
  • 5 piros pecsét (1921)
  • Mindhalálig... (1921)
  • Revanche (1922)
  • Frühlingserwachen (1924)
  • Larsac asszony leánya (1924)
  • Der Pfarrer von Kirchfeld (1926)
  • Der Meineidbauer (1926)
  • Liebelei (1927)
  • Das Fürstenkind (1927)
  • Ein Mädel aus dem Volke (1927)
  • Der Orlow (1927)
  • Wenn Menschen reif zur Liebe werden (1927)
  • Der Bettelstudent (1927)
  • Der fröhliche Weinberg (1927)
  • Frauenarzt Dr. Schäferr (1928)
  • Die Geliebte seiner Hoheit (1928)
  • Hét bűnök hajója (1928)
  • Die kleine Sklavin (1928)
  • Die schönste Frau von Paris (1928)
  • Cárevics (1928)
  • Svihákok (1928)
  • Cárné és a gárdahadnagy (1929)
  • Mädchen am Kreuz (1929)
  • Das Recht auf Liebe (1930)
  • Einbruch im Bankhaus Reichenbach (1930)
  • Varsói citadella (1930)
  • Hortobágy (1930)
  • Der Fleck auf der Ehr' (1930)
  • Wenn die Soldaten (1931)
  • Hathengeres szerelem (1932)
  • Régi jó idők (1933)
  • Pajzán éjszaka (1935)
  • A kirchfeldi pap (1937)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b c d Anna Gadzinski: KALLIOPE Austria (német nyelven). Európai és Nemzetközi Ügyek Szövetségi Minisztériuma, 2015. szeptember 2.
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  7. ↑ Filmportal Luise Fleck. www.filmportal.de

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Luise Fleck című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Markus Nepf: Die Pionierarbeit von Anton Kolm, Louise Velteé/Kolm/Fleck und Jacob Fleck bis zu Beginn des 1. Weltkrieges. Wien: (kiadó nélkül). 1991.  
  • Teng Guoqiang: Fluchtpunkt Shanghai: Luise und Jakob Fleck in China 1939-1946. Film-Exil SDK, 4. sz. (1994)
  • Robert von Dassanowsky: Female Visions: Four Female Austrian Film Pioneers. Modern Austrian Literature, XXXII. évf. 1. sz. (1999)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Luise_Fleck&oldid=23782001”