Ludwig Klages
| Ludwig Klages | |
 | |
| A Kozmikusok Köre (balról jobbra) Karl Wolfskehl, Alfred Schuler, Ludwig Klages, Stefan George, Albert Verwey | |
| Született | 1872. december 10.[1][2][3][4] Hannover[5] |
| Elhunyt | 1956. július 29. (83 évesen)[1][2][3] Kilchberg (ZH)[6] |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Lipcsei Egyetem |
| Sírhelye | Kilchberg cemetery[7] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Klages témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich Konrad Eduard Wilhelm Ludwig Klages (Hannover, 1872. december 10. – Kilchberg, Svájc, 1956. július 29.) német filozófus, pszichológus, grafológus, a kézírás kutatásának teoretikusa.
Életútja
[szerkesztés]Münchenben tanult filozófiát és kémiát, bár a kémiai diploma megszerzése után sosem dolgozott szakmájában. Ezután megismerkedett a szobrász Hans Bussevel, valamint Georg Meyerrel. 1894-ben ők hárman alapították a Német Grafológiai Társaságot.
Szintén Münchenben találkozott Klages, az író Karl Wolfskehllel és a titokzatos Alfred Schulerrel. Klages a schwabingi ’Bohém Hercegnő’-nek is nevezett Fanny zu Reventlow szeretője volt. Vele, illetve Wolfskehllel, Schulerrel, illetve az író Ludwig Derleth-tel alkották a Müncheni Kozmikusok Körét, amihez ritkán csatlakozott a költő Stefan George is. 1902-ben írt egy könyvet melyben George költői tehetségét méltatta. Ennek a csoportnak a tagjaként filozófiájában keveredett az ’elkorcsosult’ modern világ az ősi, misztikus német múlttal, amelyben a művésznek emberfeletti szerep jut egy új jövőkép megteremtésében. George elhatárolta magát Klages misztikus filozófiájától, de még egy ideig folytatta Klages verseinek megjelentetését, saját lapjában a Blätter für die Kunst-ban. Wolfskehl megismertette Klagest Johann Jakob Bachofen (1815-1887) munkásságával, aki egy svájci antropológus és szociológus volt, akinek fő kutatási területe a matriachális törzsek vizsgálata volt.
1914-ben az első világháború kitörése miatt Klages Svájcba menekült, ahol írásaiból és előadásaiból tartotta fenn magát. 1920-ban tért vissza Németországba és 1932-ben Goethe-emlékéremmel tüntették ki. 1936-ban megtámadták a náci hatóságok az együttműködés megtagadása miatt. 1942-ben 70-ik születésnapján számos újságban feljelentették szerte Németországban. A háború vége után azonban az új kormány kitüntette.
Munkássága
[szerkesztés]Részletes elméletet dolgozott ki a grafológián belül és neve sokáig összekapcsolódott a ’szint-formálás’ (?), ritmikusság és a bi-poláris értelmezéssel. Munkássága igen jelentős, mivel Nietzsche-vel és Bergsonnal együtt megalapozták az egzisztencialista fenomenológiát. Klages nevéhez köthető egyúttal a logocentrizmus, melyet az 1920-as években dolgozott ki.
Klages 14 könyv és 60 cikk szerzője (1910-1948). Társszerkesztője volt a Berichte című folyóiratnak (1897-1898), illetve jogutódjának a Graphologische Monatshefte-nek, egészen 1908-ig.
Munkáinak kiadásaiból
[szerkesztés]- Prinzipien der Charakterologie (1910, seit 1926 Die Grundlagen der Charakterkunde. 14. Aufl.). Bouvier, Bonn, 1969
- Handschrift und Charakter. Gemeinverständlicher Abriß der graphologischen Technik. (1917; 29. Aufl. für die Deutungspraxis bearbeitet und ergänzt von Bernhard Wittlich.) Bouvier, Bonn 1989, ISBN 3-416003-12-8
- Der Geist als Widersacher der Seele (1929–32, Hauptwerk in 3 Bänden). 5. Aufl. Bouvier, Bonn 1972
- Ludwig Klages Sämtliche Werke.[8] 16 Bände. Bouvier, Bonn 1964-1996. (szerk. Ludwig Klages és Ernst Frauchiger)
Valamennyi fontos kötete hozzáférhető hazai közkönyvtárainkban eredeti német nyelven és német kiadásban. Számos kötetét lefordították angol nyelvre.
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- Goethe-díj (1932)
- Kitüntetés (1952)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Педагоги и психологи мира (orosz nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ 11856269X
- ↑ http://www.kilchberg.ch/xml_1/internet/de/application/d20/d24/d302/f243.cfm, 2015. november 20.
- ↑ Magyarul: Összes művei.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Élete, munkássága a Kirchenlexikonban (németül)
- Noszlopi László: A szellem vádlója. Ludwig Klages filozófiája; Dunántúl Ny., Bp., 1936 (Minerva-könyvtár)
- Remete László: A klagesi szellemfogalom kritikája; Általános Ny., Bp., 1944 (Dolgozatok a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Semináriumából)
