Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof
Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof | |
Született | Ludwik Zamenhof 1925. január 23.[1] Varsó |
Elhunyt | 2019. október 9. (94 évesen)[2][1] Antony[1] |
Állampolgársága | |
Házastársa | |
Gyermekei |
|
Szülei | Wanda Zamenhof Adam Zamenhof |
Foglalkozása | |
Iskolái | Varsói Műszaki Egyetem |
Kitüntetései | az Universal Esperanto Association tiszteletbeli tagja (2001) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof (született Ludwik Zamenhof néven) (Varsó, 1925. január 23. – Antony, 2019. október 9. ) mérnök, eszperantista. PhD mérnök szárazföldi és tengeri építőiparban, különösen vasbeton szakterületen, L. L. Zamenhof unokája. Adam Zamenhof és Wanda Zamenhof fia, a személynevet, amelyet nagyapja, Ludwik Zamenhof, az eszperantó megalkotója tiszteletére kapta.[4]
Életútja
[szerkesztés]Gyermekkorát Varsóban töltötte. Eszperantóul nagynénjeitől Lidia Zamenhof és Zofia Zamenhof-tól tanult meg. Varsói lakása 1939-ben, bombatámadásban megsemmisült. 1940-ben került a varsói gettóba, 1942 után, hamis papírokkal, Krzysztof Zaleski néven élt tovább. A felszabadulás után megtartotta álnevét is, így lett Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof. 1946–49-ben a Varsói Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát, majd betontechnológiából doktorált. 1959-ben Párizsba költözött, Franciaországban és más országokban folytatta szakmai pályafutását, szárazföldi és tengeri épületeket épített. A párizsi Építészeti Főiskola és a Milánói Műszaki Egyetem oktatója volt. Számos cikket és könyvet publikált a szakterületéről. Miután 1993-ban nyugdíjba vonult, részt vett tudományos konferenciákon és kongresszusokon, köztük eszperantó kongresszusokon is. Ludwik Christopher Zaleski-Zamenhof 1949-ben feleségül vette Krystyna Tyszkát, aki két lányt szült: Hannát (1953) és Margaretet (1958). Van egy lány unokája, Clementine Zamenhof-Zaruski és egy fiú unokája, Pierre-Louis-Antoine Lebard.
Párizsban élt feleségével, Juliette-tel, aki Sekrecka néven született. Beszélt franciául, angolul és eszperantóul, de otthon csak lengyelül. Francia és lengyel állampolgárságú, Białystok díszpolgára.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2022. május 7.)
- ↑ http://sezonoj.ru/2019/10/nekrologo-40/, 2019. október 10.
- ↑ a b http://www.autodidactproject.org/esperanto2010/zamenhof-hanna.html
- ↑ edukado.net: Forpasis la Nepo. edukado.net (eszperantóul) (2019) (Hozzáférés: 2022. június 20.) „Ludoviko Kristoforo ZALESKI-ZAMENHOF, la Nepo en sia 95-a jaraĝo forpasis la 9an de oktobro 2019, en Antony, apud Parizo.”
Források
[szerkesztés]- Roman Dobrzyński, La Zamenhof-strato. Kaunas, 2003
- Roman Dobrzyński, Zamenhof en Varsovio. Rotterdam, 2017
- Wendy Heller, Lidia. Vivo de Lidia Zamehnof, filino de Esperanto. Antverpeno, 2007
- Ulrich Lins, La danĝera lingvo. Rotterdam, 2016
- Karol Madaj, Małgorzata Żuławnik, Proboszcz getta. Warszawa, 2010
További információk
[szerkesztés]- Antaŭparolo Archiválva 2008. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. de La Homo kiu defiis Babelon
- Mesaĝo al la 86-a UKo de Esperanto en Zagrebo, 2001.
- Gratulo Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. al 87-a Universala Kongreso de Esperanto en Fortaleza, 2002.
- Parolado Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. al la 88-a Universala Kongreso de Esperanto en Gotenburgo, 2003.
- okaze de la aranĝo datrevena Boulogne 2005 parolante en la sama teatro kie okazis la unua U.K.
- Filmeto de Nelida Weidmann memore al Louis-Christphe Zaleski-Zamenhof kun filmmaterialo de la 100a UK en Lillo
- Genealogia arbo.