Ugrás a tartalomhoz

Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof
SzületettLudwik Zamenhof
1925. január 23.[1]
Varsó
Elhunyt2019. október 9. (94 évesen)[2][1]
Antony[1]
Állampolgársága
Házastársa
  • Krystyna Tyszka (1951. december 6. – nem ismert)[3]
  • Juliette Sekrecka (1961. július 7. – )[3]
Gyermekei
  • Hanna Zaruski-Zamenhof
  • Margaret Zaleski-Zamenhof
SzüleiWanda Zamenhof
Adam Zamenhof
Foglalkozása
IskoláiVarsói Műszaki Egyetem
Kitüntetéseiaz Universal Esperanto Association tiszteletbeli tagja (2001)
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof (született Ludwik Zamenhof néven) (Varsó, 1925. január 23.Antony, 2019. október 9. ) mérnök, eszperantista. PhD mérnök szárazföldi és tengeri építőiparban, különösen vasbeton szakterületen, L. L. Zamenhof unokája. Adam Zamenhof és Wanda Zamenhof fia, a személynevet, amelyet nagyapja, Ludwik Zamenhof, az eszperantó megalkotója tiszteletére kapta.[4]

Életútja

[szerkesztés]

Gyermekkorát Varsóban töltötte. Eszperantóul nagynénjeitől Lidia Zamenhof és Zofia Zamenhof-tól tanult meg. Varsói lakása 1939-ben, bombatámadásban megsemmisült. 1940-ben került a varsói gettóba, 1942 után, hamis papírokkal, Krzysztof Zaleski néven élt tovább. A felszabadulás után megtartotta álnevét is, így lett Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof. 1946–49-ben a Varsói Műszaki Egyetemen(wd) szerzett építőmérnöki diplomát, majd betontechnológiából doktorált. 1959-ben Párizsba költözött, Franciaországban és más országokban folytatta szakmai pályafutását, szárazföldi és tengeri épületeket épített. A párizsi Építészeti Főiskola és a Milánói Műszaki Egyetem oktatója volt. Számos cikket és könyvet publikált a szakterületéről. Miután 1993-ban nyugdíjba vonult, részt vett tudományos konferenciákon és kongresszusokon, köztük eszperantó kongresszusokon is. Ludwik Christopher Zaleski-Zamenhof 1949-ben feleségül vette Krystyna Tyszkát, aki két lányt szült: Hannát (1953) és Margaretet (1958). Van egy lány unokája, Clementine Zamenhof-Zaruski és egy fiú unokája, Pierre-Louis-Antoine Lebard.

Párizsban élt feleségével, Juliette-tel, aki Sekrecka néven született. Beszélt franciául, angolul és eszperantóul, de otthon csak lengyelül. Francia és lengyel állampolgárságú, Białystok díszpolgára.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2022. május 7.)
  2. http://sezonoj.ru/2019/10/nekrologo-40/, 2019. október 10.
  3. a b http://www.autodidactproject.org/esperanto2010/zamenhof-hanna.html
  4. edukado.net: Forpasis la Nepo. edukado.net (eszperantóul) (2019) (Hozzáférés: 2022. június 20.) „Ludoviko Kristoforo ZALESKI-ZAMENHOF, la Nepo en sia 95-a jaraĝo forpasis la 9an de oktobro 2019, en Antony, apud Parizo.”

Források

[szerkesztés]
  • Roman Dobrzyński, La Zamenhof-strato. Kaunas, 2003
  • Roman Dobrzyński, Zamenhof en Varsovio. Rotterdam, 2017
  • Wendy Heller, Lidia. Vivo de Lidia Zamehnof, filino de Esperanto. Antverpeno, 2007
  • Ulrich Lins, La danĝera lingvo. Rotterdam, 2016
  • Karol Madaj, Małgorzata Żuławnik, Proboszcz getta. Warszawa, 2010

További információk

[szerkesztés]