Lothár Rudolf
| Lothár Rudolf | |
.jpg) | |
| Született | Rudolph Lothar Spitzer 1865. február 23.[1][2][3][4][5] Pest[6] |
| Elhunyt | 1943. október 2. (78 évesen)[1][3][4][5] Budapest[7] |
| Álneve | S. de Buillet |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lothár Rudolf témájú médiaállományokat. | |
Lothár Rudolf, Spitzer[8] (Pest, 1865. február 23.[9] – Budapest, 1943. október 2.)[10][11] magyar származású osztrák író, kritikus, esszéíró, drámaíró és librettista.
Élete
[szerkesztés]Spitzer Albert kereskedő és Adler Lujza fia. Bécsben jogot tanult, majd filozófiai és filológiai tanulmányokat folytatott a jénai, rostocki és heidelbergi egyetemeken, s ez utóbbin 1890-ben doktorátust szerzett. Ezután egy ideig Párizsban élt, ahol találkozott a Goncourt Fivérekkel. 1889 és 1907 között a bécsi Neue Freie Presse munkatársa volt. 1898 és 1902 között kiadta saját heti magazinját Die Wage címmel. 1907 és 1912 között szerkesztőként dolgozott a berlini Lokalen Anzeiger lapnál, s 1912-ben több berlini színház is a vezetése alá került.[12] Több nagyobb utazáson vett részt Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Palesztinában és az Amerikai Egyesült Államokban. Berlinben tagja lett a Victoria szabadkőműves páholynak. 1933-tól a Neuen Wiener Journals színházi kritikusa volt. Az 1938-as Anschluss után Magyarországra menekült. Felesége, Margit Cassel túlélte a budapesti holokausztot.[13]
Lothár Rudolf több mint 60 drámát, opera-és operettlibrettót írt, melyekhez inspirációt jelentett számára Johann Strauss Aschenbrödel című balettje, de írt számos elbeszélést, regényt és esszét is.
Halálát koszorúér-elzáródás okozta.
Művei
[szerkesztés]Darabjai
[szerkesztés]- Der verschleierte König (dráma, 1891)
- Lügen (dráma, 1891)
- König Harlekin (álarcos játék, 1900)
- Die drei Grazien (vígjáték, 1910)
- Casanovas Sohn (vígjáték, 1920)
- Der Werwolf (vígjáték, 1921)
- Der gute Europäer (vígjáték, 1927)
- Der Papagei (vígjáték, 1931)
- Besuch aus dem Jenseits (dráma, 1931)
Librettói
[szerkesztés]- Tiefland. Zenedráma 2 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1903. november 15. Prága (Neues Deutsches Theater)
- Tragaldabas. Vígopera 4 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. A mű írója: Auguste Vacquerie. Bemutató: 1907. december 3. Hamburg (Stadttheater).
- Izeÿl. Zenedráma 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1909. november 6. Hamburg (Stadttheater)
- Liebesketten. Opera. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1912. november 12. Bécs (Volksoper)
- Li-Tai-Pe (Des Kaisers Dichter). Opera 3 részben Clemens von Franckensteintól. Bemutató: 1920. november 2. Hamburg
- Der Freikorporal. Vígopera 3 részben (5 képben) (Gustav Freytag). Zenéjét szerezte: Georg Vollerthun. Bemutató: 1931. november 10. Hannover
- Friedemann Bach. Opera 3 részben Albert Emil Brachvogel regénye alapján. Zenéjét szerezte: Paul Graener. Bemutató: 1931. november 13. Schwerin
Fordításai
[szerkesztés]- Reporter. Komödie von Ben Hecht und Charles McArthur. 1928
- Die königliche Familie. Schauspiel von George S. Kaufman und Edna Ferber.
Elbeszélései és prózái
[szerkesztés]- Kritische Studien zur Psychologie der Literatur (1895)
- Das Wiener Burgtheater. Verlag Schuster & Löffler (Berlin, 1899)
- Septett (regény, 1905)
- Die Fahrt ins Blaue (regény, 1908)
- Kurfürstendamm (regény, 1910)
- Der Herr von Berlin (regény, 1910)
- Die Seele Spaniens (1916)
- Die Kunst des Verführens. Ein Handbuch der Liebe. Mit Zeichnungen und Original-Lithographien von Lutz Ehrenberger (1925)
Magyarul
[szerkesztés]- Borgia Cäsar halála. Szomorújáték; ford. Meszlényi Adrienne; Athenaeum Ny., Bp., 1897
- D' Albert Jenő: Hegyek alján. Zenedráma; szöveg Guimera nyomán Lothar Rezső, ford. Várady Sándor; Operaház, Bp., 1908
- Hubay Jenő: Az álarc. Opera. Szövegkönyv; szöveg Lothar Rudolf, Góth Sándor; Csáthy, Debrecen–Bp., 1931 (Magy. kir. Operaház szövegkönyvei)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. International Music Score Library Project . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 39281/1896. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 105. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 18. oldal 28. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 168/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 101/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Meghalt Lothár Rudolf (1943. október 3.) Ujság, 41. évfolyam, 224. szám, 12. oldal
- ↑ Berlini színházak fúziója (1912. április 28) Pesti Napló, 63. évfolyam, 102. szám, 15. oldal
- ↑ René Geoffroy: Ungarn als Zufluchtsort und Wirkungsstätte deutschsprachiger Emigranten (1933–1938/39). Frankfurt am Main : Lang 2001, S. 128f
Források
[szerkesztés]- Bruno Frank: Rudolf Lothar. In: Rudolf Lothar: Erotische Komödien. Eingeleitet von Bruno Frank. Leipzig [1924], Seite 7–9.
- Uwe Laugwitz: Lothar, Rudolf. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 15, Duncker & Humblot, Berlin 1987, ISBN 3-428-00196-6, S. 234 (Digitalisat).
- R. Müller: Spitzer Rudolf Lothar. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 13, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2007–2010, ISBN 978-3-7001-6963-5, S. 41 f. (Direktlinks auf S. 41, S. 42).
Hivatkozások
[szerkesztés]- Teilnachlaß Rudolf Lothar, ÖNB Sammlung von Handschriften und alten Drucken
- Briefnachlaß Rudolf Lothar, ÖNB Sammlung von Handschriften und alten Drucken
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lothar Rudolf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
