Lot (Belgium)
Lot | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Régió | Flandria | ||
Közösség | Flamand Közösség | ||
Tartomány | Flamand-Brabant | ||
Járás | Halle-Vilvoorde | ||
Város | Beersel | ||
Irányítószám | 1651 | ||
Körzethívószám | 02 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 45′ 48″, k. h. 4° 16′ 46″50.763300°N 4.279400°EKoordináták: é. sz. 50° 45′ 48″, k. h. 4° 16′ 46″50.763300°N 4.279400°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lot témájú médiaállományokat. |
Lot település a belgiumi Flamand-Brabant tartományban található Beersel község része, Brüsszeltől délre kb. 12 km-re fekszik.
A községhez tartozó települések közül Lot a leginkább iparosodott, hiszen közvetlenül a Brüsszel-Mons-Párizs főútvonalon fekszik, a Charleroi-Brüsszel-csatorna, illetve a Brüsszelt megkerülő R0 körgyűrű mellett.
A településnek 2005-ben 4303 lakosa volt.
Történelem, látnivalók, érdekességek
[szerkesztés]Lot neve feltehetőleg az ó-holland laeck(t) szóból származik, ami mocsaras területen található vízfolyást vagy holtágat jelölt. Ennek megfelel, hogy a Zenne-folyó a település központján keresztül folyik. 1959-ben a folyó medrében gallo-román település maradványait tárták fel, amely a római uralom idejéből, az 1-3. századból származik.
A középkorban a van Wolfshagen család építette a Sint-Jobskapelt, amely a közeli Sint-Pieters-Leeuw parókiához tartozott. A kápolnát később, a 15. század során vendégházzá alakították, ahol a Halle-i Onze-Lieve-Vrouw van Halle búcsújáróhelyre igyekvő zarándokoknak biztosítottak szállást. A kápolna 1556-ban leégett és súlyos károkat szenvedett, csak néhány része (pl. a külső fal egyes elemei) maradtak épen.
A falu 1927 és 1977 között átmenetileg saját önkormányzattal rendelkezett, 1927 előtt a Zenne jobb partján található Dworp és a bal parti Sint-Pieters-Leeuw településekkel közösen igazgatták. 1977. január 1-jén a település a Beerseli járás része lett.
Kedvező fekvése és a közlekedési infrastruktúra fejlődése következtében Lot gyors iparosodásnak indult a 18-19. században, kihasználva a Brüsszel-Charleroi között megépült csatorna adta lehetőségeket. A II. világháború után Renaat Van Elslande polgármester (később kulturális, illetve külügyminiszter) dinamikus irányításával település hamarosan magára talált. A 20. sz. közepén a belga ipart sújtó válság miatt, a település ipari központként elvesztette jelentőségét. Napjainkra Brüsszel egyik peremtelepülése lett.
A faluban található Sint-Jozefskerk-templom, a belga C. Veraert és H. Lemaire építészek tervei alapján épült 1907-1910 között. A közelmúltban kapott modern orgonája 51 hangon, 70 regiszterben szól, 24,2 csatornás hangrendszeren. Mozgatható manuálkonzolja és aranyozott ajaksípjai vannak. Számos zenekari hang, úgymint a kürt, a trombita és még harangjáték is megszólaltatható rajta.[1] [halott link]