Lorica segmentata

A lorica segmentata a római legionariusok által használt lemezvért latin elnevezése.

Felépítése

A lemezvért különböző méretű, általában ívesre hajlított, nagyobbrészt téglalap alakú vaslemezekből állt össze. A vaslemezeket bőrszíjakkal kötötték össze, amelyek biztosították a rendszer flexibilitását. A bőrszíjakat bronz csapokkal, lemezkékkel kapcsolták a vaslapokhoz és némely vaslapot is egymáshoz. A lemezvért a legionarius testét a csípőtől a nyakig védte. Vállvértje könyök fölött ért véget.

Használata

Főszabályként hadjárat során - az éjjeli pihenés és a táboron belül tartózkodás idejét kivéve - mindig viselték a legionariusok. A vért alatt kivétel nélkül tunikát viseltek a harcosok, amely védte a testet a kidörzsölődéstől és némi plusz védelmet nyújtott. Nyakukban ugyanebből a célból sálat hordtak.

Traianus oszlopának tanúsága szerint e vért-típust kizárólag a legionariusok használták, míg a kisegítő csapatok (Auxilia) a lorica hamata (láncing) védelmére bízták magukat, amely az olcsóbb előállítás és karbantartás miatt, a 4. században átvette a lemezes vért helyét a légiókban.

Források

http://www.bansaghipancel.hu/hu/termekek/mellvertek?page=shop.product_details&flypage=flypage.tpl&product_id=187&category_id=2

A Wikimédia Commons tartalmaz Lorica segmentata témájú médiaállományokat.