London Southend repülőtér

	London Southend repülőtér
	IATA: SEN ICAO: EGMC
	Adatok
Elhelyezkedés	Rochford; Egyesült Királyság
Kiszolgált város	Southend-on-Sea; Southend-on-Sea; London;
Megnyitás	1914
Tszf. magasság	17 m
Utasforgalom	89 361 (2022)
	Futópályák
	Elhelyezkedése
	London Southend repülőtér Pozíció az Egyesült Királyság térképén
	é. sz. 51° 34′ 13″, k. h. 0° 41′ 36″51.570278°N 0.693333°EKoordináták: é. sz. 51° 34′ 13″, k. h. 0° 41′ 36″51.570278°N 0.693333°E
	A repülőtér weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz London Southend repülőtér témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A London Southend repülőtér (IATA: SEN, ICAO: EGMC) Anglia egyik nemzetközi repülőtere, amely Rochford közelében található. Éves utasforgalma 89 361^[1] fő (2022). Jelenleg Anglia egyik leggyorsabban növekvő repülötere.^[2] Emellett negyven percre áll a Stratford-i állomástól.^[2] Továbbá található benne üzletek és egy hangulatos kocsma is.^[2]

Története

A repülőteret az első világháború idején, 1914-ben hozták létre mint potenciális leszállóhely. Egy évvel később az első repülést A. W. Robinson repülő alhadnagy hajtotta végreegy Blierot repülőgéppel, hogy elfogjon egy német zeppelint, sikertelenül. A Királyi haditengerészet később bázisként használták fel.

1933-ban a területet megvásárolta a Southend-i tanács, két évvel később már az önkormányzat tulajdonát képezte.

A második világháborúban a légiügyi minisztérium tulajdonában állt, és átkeresztelték RAF rochford-ra. Ekkor vadásszázadoknak, katonáknak, civileknek adott otthont.

A háború befejeztével újra a tanácsé lett a központ, és járatok indultak újra többek között a Csatorna-szigetekre, és Oostendebe.

Az 1950-es években új kifutópályákat szereltek fel.

Az 1960-as években a British United Air Ferries (ma British Air Ferries, BAF) a repülötér részévé vált, mert ez nyújtotta a csatornaközi utazásokat, ebben az évtizedben rekordot döntöttek: 692 686 utas használta a repülőteret 1967-ben.

Az 1970-es években a repülés kezdett hanyatlani, de a BAF, és az Air UK menetrend szerinti járatati indultak a Csatorna-szigetekre, és Európába is.

Az 1990-es években a tanács megszüntette a tulajdonjogát a reptér felett, és eladta a Regional Airports Ltd.-nek.

A 2000-es, 2010-es évek az Esken vásárolta meg, akik korszerűsítették a navigációt, a világítást, megnövelték a kifutópályát 300m-el, kicserélték a irányítótornyot, 2011-ben vasútállomást nyitottak, és ebben az évben szerződést kötöttek az EasyJet-tel.^[2]