Lokrum
| Lokrum (Lacroma) | |
 | |
| Lokrum szigete Dubrovnik felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Székhely | lakatlan |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 0.72 km² |
| Hosszúság | 1,6 km |
| Szélesség | 0,54 km |
| Legmagasabb pont | Glavica (96 m) |
| Világörökség-azonosító | 95ter-002 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Lokrum
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 42° 37′ 38″, k. h. 18° 07′ 10″42.627222°N 18.119444°EKoordináták: é. sz. 42° 37′ 38″, k. h. 18° 07′ 10″42.627222°N 18.119444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lokrum témájú médiaállományokat. | |
Lokrum (latinul Lacroma, a. m. ’keserű gyümölcs’) Horvátországhoz tartozó sziget az Adriai-tengerben, Dubrovniktól délre, a parttól 600 m-re. Területe 0,72 km², állandó lakossága nincs.
A kis mészkősziget legmagasabb pontja a Glavica (96 m). A dubrovnikiak kedvelt kirándulóhelye, parkosított sétányai, arborétuma és kolostorromja is vonzó látványosságnak számítanak. Partvonalát festői sziklaívek és barlangok tagolják, délnyugati részén pedig több, strandolásra is alkalmas partszakasz található, s ugyanitt van a tengerrel összeköttetésben álló kis tó, a Holt-tenger (Mrtvo more) is. Nyaranta rendszeres vízitaxi-járatok kötik össze a dubrovniki régi kikötőt a szigettel, ahova külön belépődíjat is kell fizetni.
Története
[szerkesztés]A legenda szerint a keresztes háborúból hazatérő, s a viharos tengerből Lokrumnál megmenekülő Oroszlánszívű Richárd alapította a sziget kolostorát 1192-ben, a valóságban azonban a bencések már sokkal korábban kiszemelték céljaikra az addig lakatlan szigetet. 1023-ban építették fel monostorukat, a Szent Benedek-apátságot, amely hosszú évszázadokon át az egyetlen emberi hajlék volt a szigeten. Lokrum a 18. század végén a napóleoni Franciaország ellenőrzése alá került. A franciák 1798-ban felszámolták a kolostort, s 1806-ban felépítették a sziget csillag alaprajzú erődítményét, a ma már részben romos Fort Royalt. 1859-ben Habsburg Miksa osztrák főherceg, a későbbi mexikói császár vásárolta meg a szigetet, s egy nyári lakot építtetett a kolostor köveinek felhasználásával. Ugyancsak ő vetette meg a mai arborétum alapjait egzotikus fák és növények betelepítésével. Később Ferenc József fia, Rudolf koronaherceg kezelte tüdőbaját a szigeten több ízben is. Lokrum szigetét 1964-ben természetvédelmi területté nyilvánították.
Egy másik hiedelemmonda is fűződik a sziget történetéhez, nevezetesen a lacromai szerzetesek átkának mindmáig élő legendája. Eszerint a szigeten élő és arra alapvető jogot formáló bencések még a 12. században átkot mondtak mindazokra, akik birtokukba vennék Lokrumot. A 19. században egymást váltó tulajdonosok tragikus sorsát ezzel az átokkal magyarázza a közhit, s a babonásabb dubrovnikiak körében ma is istenkísértésnek számít akárcsak egyetlen éjszakát is eltölteni a szigeten.
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 218–219. o. ISBN 963-9257-07-9
- Jane Foster, Footprint Croatia, Footprint Travel Guides, 2004, 274.
