Ugrás a tartalomhoz

Litvánia budapesti követeinek és nagyköveteinek listája

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarország és Litvánia között első ízben 1923-ban[1] jött létre diplomáciai kapcsolat, majd Litvánia részéről 1925-től a mindenkori berlini követet akkreditálták Budapestre. A balti országot 1940-ben a Szovjetunió bekebelezte, így annak önálló külpolitikája megszűnt. A rendszerváltást követően másodízben 1991. szeptember 2-án létesült nagykövetségi szintű diplomáciai kapcsolat.[2] 1995-ig azonban nem került sor nagykövetcserére, sőt, még nagykövetség sem nyílt: Magyarország a helsinki nagykövetség vezetőjét akkreditálta, míg Litvánia a prágai nagykövetét bízta meg a magyarországi képviselettel. Az első litván nagykövet, Jurgis Brėdikis(wd) Litvánia csehországi misszióvezetője volt.[3] Önálló litván külképviselet lényegében 2004 októberétől működik Budapesten, a hivatalos átadásra azonban csak 2005 márciusában került sor.[4]

A diplomáciai misszió vezetői

[szerkesztés]
kinevezés megbízólevél visszahívás név rang
1925 1925. július 10.[5] 1931. november 9.[6] Sidzikauskas Venceslas követ, Berlin
1932 1932. május 11.[7] 1940[8] Jurgis Šaulys(wd) követ, Berlin
1995 1995. november 21.[3] 1998? Jurgis Brėdikis(wd) nagykövet, Prága
1998 1998. szeptember 28.[9] 2002? Vygintas Grinis(wd) nagykövet, Prága
2002 2002. június 4.[10] 2004? Romualdas Kozyrovičius(wd) nagykövet, Prága
2004 2004. november 22.[11] 2009? Darius Semaška(wd) nagykövet
2009 2009. június 19.[12] 2013. szeptember 30.[13] Renatas Juška(wd) nagykövet
2014 2014. szeptember 1.[14] 2019. augusztus 13.[15] Rasa Kairienė(wd) nagykövet
2019. augusztus 14.[16] 2019. október 4.[17] Vytautas Pinkus(wd) nagykövet

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv 2008. Budapest: Külügyminisztérium. 2008. 494. o.  
  2. ↑ Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991. Budapest: Külügyminisztérium. 1991. 57. o.  
  3. ↑ a b Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv 1995. Budapest: Külügyminisztérium. 1995. 140. o.  
  4. ↑ Litván, magyar - közös hajón. Népszabadság, LXIII. évf. 58. sz. (2005. március 10.) 8. o.
  5. ↑ Közlemények. Külügyi Közlöny, V. évf. 8. sz. (1925. augusztus 29.) 73. o.
  6. ↑ búcsúkihallgatása: Személyi hírek. Belügyi Közlöny, 48. sz. (1931. november 22.) 659. o.
  7. ↑ Az új litván követ átnyújtotta a kormányzónak megbízólevelét. Budapesti Hírlap, LII. évf. 103. sz. (1932. május 11.) 6. o.
  8. ↑ Litvánia szovjet megszállása miatt a követség megszűnt Személyi hírek. Belügyi Közlöny, 44. sz. (1940. szeptember 29.) 1532. o.
  9. ↑ Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv 1998. Budapest: Külügyminisztérium. 1998. 200. o.  
  10. ↑ Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv 2002. Budapest: Külügyminisztérium. 2002. 164. o.  
  11. ↑ Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv 2004. Budapest: Külügyminisztérium. 2004. 184. o.  
  12. ↑ Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv 2009. Budapest: Külügyminisztérium. 2009. 562. o.  
  13. ↑ visszahívták: NUTARIMAS - DĖL TEIKIMO RESPUBLIKOS PREZIDENTUI ATŠAUKTI R. JUŠKĄ IŠ LIETUVOS RESPUBLIKOS NEPAPRASTOJO IR ĮGALIOTOJO AMBASADORIAUS VENGRIJOS RESPUBLIKOJE, SERBIJOS RESPUBLIKAI, BOSNIJAI IR HERCEGOVINAI, JUODKALNIJAI, MAKEDONIJOS RESPUBLIKAI PAREIGŲ. Online törvénytár, Litvánia (litvánul) (2013. augusztus 28.) (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  14. ↑ Litvánia új budapesti nagykövete. Turizmus Online (2014. szeptember 2.) (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  15. ↑ DEKRETAS. Online törvénytár, Litvánia (litvánul) (2019. július 3.) (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  16. ↑ Dekretas. Online törvénytár, Litvánia (2019. július 3.) (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  17. ↑ Ambassadors extraordinary and plenipotentiary. Külügyminisztérium (2020) (Hozzáférés: 2020. január 1.) arch


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Litvánia_budapesti_követeinek_és_nagyköveteinek_listája&oldid=27271887”