Ugrás a tartalomhoz

Litoria bicolor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Litoria bicolor
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Levelibéka-félék (Hylidae)
Alcsalád: Pelodryadinae
Nem: Litoria
Faj: L. bicolor
Tudományos név
Litoria bicolor
Gray, 1842
Szinonimák
  • Hyla bicolorOken, 1816
  • Eucnemis bicolor Gray, 1842
  • Hyperolius bicolorGünther, 1859
  • Rappia (Hyperolius) bicolorParker, 1881
  • Hylella bicolorBoulenger, 1882
  • Hyla bicolor bicolor Copland, 1957
  • Litoria bicolorTyler, 1971
  • Dryomantis bicolorWells & Wellington, 1985
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Litoria bicolor témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Litoria bicolor témájú kategóriát.

A Litoria bicolor a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A faj Ausztrália endemikus faja, az ország északi részén az Északi területtől Queensland államig fordul elő. Létezik egy populáció Indonézia Aru szigetein, de további genetikai vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy ez a Litoria bicolor fajhoz tartozik-e.

Megjelenése

[szerkesztés]

The Litoria bicolor kis méretű, karcsú békafaj, egyedeinek hossza 30 mm. Hátának színe zöld, melyet a válltól az ágyékig húzódó bronzszínű csík határol. Fehér színű sáv húzódik a felső ajaktól ugyancsak az ágyékig. Hasa szemcsés, fehér vagy halványsárga. Szivárványhártyája arany színű, a hallószerv külső része jól elkülönül. Az ágyék és a combok környéke narancs színű. A mellső láb ujjain némi úszóhártya látható, a hátsó lábakéi háromnegyed részt hártyázottak.

Viselkedése

[szerkesztés]

Legnagyobb számban réteken és mocsaras területeken fordul elő, de megtalálható állandó és időszakos patakokban, holtágakban és ártereken. A párzás a nyári esők beköszöntével veszi kezdetét, a nőstény 10–20 petét rak a vz alatti növényzetre. Az ebihalak kifejlődése 70–80 nap alatt zajlik le.

Források

[szerkesztés]