Lisztmoly

Lisztmoly
	Lisztmoly (Ephestia kuehniella) a kölni állatkert gyűjteményében
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Ditrysia;
Tagozat:	Tineina;
Altagozat:	Tineina;
Öregcsalád:	Pyraloidea;
Család:	Fényiloncafélék (Pyralidae);
Alcsalád:	Karcsúmolyok (Phycitinae);
Nemzetség:	Phycitini;
Nem:	Ephestia;
Faj:	E. kuehniella;
Tudományos név
	Ephestia kuehniella; Zeller, 1879
Szinonimák
	Anagasta kuehniella;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lisztmoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lisztmoly témájú médiaállományokat és Lisztmoly témájú kategóriát.

A lisztmoly (Ephestia kuehniella) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a karcsúmolyok (Phycitinae) alcsaládjába tartozó, kártevő lepke faj.

Elterjedése, élőhelye

Az egész világon elterjedt, és hazánkban is mindenütt közönséges.

Megjelenése

Az imágó 8–11 milliméter hosszú, szárnyának fesztávolsága 17–25 milliméter. Ólomszürke, kékesvörös árnyalatú elülső szárnyai keskenyek, a csúcsuk tompított. Kevéssé mintázottak, csak két-két zegzugos, elmosódott harántsáv látható rajtuk, a végükön 2-3 sötétebb ponttal. Hátulsó szárnyai világosabbak (fehéresszürkék) és kissé kiszélesednek. A csúcsuk hegyes, fehér rojtozatuk áttetsző. A lepke feje tetején szőrpamacs nő.

Hernyójának feje feketésbarna, többi része fehér, néha rózsaszín, esetleg zöldes. Kifejlett állapotában 15–18 milliméter hosszú; a testén apró, sárgás szemölcsökből serteszőrök állnak ki jellegzetes rendben.

Életmódja

A nőstény néhány napig él, és ezalatt szinte folyamatosan rakja petéit – elsősorban őrleményekre, zsákokra és gabonára. Egy-egy nőstény körülbelül 200 petét rak. A tejfehér petékből 7–14 nap múlva bújnak ki a kis hernyók. A hernyó azonnal szőni kezdi, és egyre jobban beszövi eleségét, miközben a csőszerű szövedék védelmében táplálkozik. Ha van elég ennivalója és nincs túl hideg, 8–10 hét alatt fejlődik ki.

A kifejlett hernyó elhagyja szövedékét, majd valamilyen kedvezőnek ítélt helyen, többnyire csoportokba verődve néhány nap alatt gubót készít, és abban fedett bábbá alakul. A 8–10 milliméteres báb kezdetben világos, idővel gesztenyebarnára sötétül. A lepkék 10–14 nap múlva kelnek ki, ezzel a lisztmoly kifejlődésének teljes ideje 11–14 hét. Hazánkban a raktárak hőmérsékletétől és az elérhető táplálék mennyiségétől függően május-szeptember között évente 2–4 nemzedéke lehet. A lepkék rajzása annyira elhúzódik, hogy egy időben és helyen minden fejlődési alak megtalálható. Az utolsó őszi nemzedék hernyói gubót szőnek, és fejlődésüket csak tavasszal fejezik be.

A lepke nem táplálkozik és kerüli a fényt: a nappali órákat a raktárak, malmok rejtett, sötét zugaiban, esetleg a falon vagy a berendezési tárgyakon összecsukott szárnyakkal tölti. Általában alkonyatkor repül.

Elsősorban a növényi őrleményekben (liszt, búza- és kukoricadara, zabpehely) gyakori, de megtalálható a gabonafélékben, szárított növényi anyagokban (zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény), az olajos magvakban (dió), valamint különféle édesipari termékekben is. Főleg meleg helyeken (pékségekben, malmokban) szaporodik el tömegesen.

A liszt és a lisztből készült termékek leggyakoribb és legjelentősebb kártevője. Kiszitálhatatlan ürüléke, valamint a szövedékcsomók és a csoportos bábtelepek eltömítik a pékségek és malmok lisztjáratait és a selyemszitákat. Egy kevés kárt a selyemsziták és a csomagolóanyag átrágásával is okozhat.

További információk

Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap