Linhart György
| Linhart György | |
.jpg) | |
| Linhart György arcképe a Természettudományi Közlöny 1926. májusi számának címlapján | |
| Született | 1844. június 16. Pest |
| Elhunyt | 1925. január 27. (81 évesen) Magyaróvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | botanikus, mikológus, gazdasági akadémiai tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Linhart György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Linhart György (Pest, 1844. június 16. – Magyaróvár, 1925. január 27.) fitopatológus, „a magyar növénykórtan atyja”, botanikus, mikológus, gazdasági akadémiai tanár. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Linh.”.
Élete
[szerkesztés]A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetben végzett tanulmányai a kutatómunka felé terelték. A Heinrich Anton de Bary (a „tudományos növénykórtan atyja”, Strasbourgi Egyetem és Julius Kühn (Hallei Egyetem) mellett folytatott tanulmányokat, majd Oroszországban dolgozott gazdatisztként. Munkásságának elismeréseként 1874-ben kinevezték az időközben – az országban elsőként – akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia tanárává, ahol a növénytan tanszék vezetőjeként három évtizedig működött. Gazdasági növénytant,[1] növénybonctant, élettant, növénykórtant és ásványtant tanított. A gazdasági növénytan tanítását először emelte olyan színvonalra, amely a tudományos és a gyakorlati követelményeket egyaránt kielégítette. Ő vezette be tanszékén a szemléltető oktatást. Állandóan foglalkoztatták a mezőgazdasági szakoktatás átszervezésének kérdései, ezért Darányi Ignác földművelésügyi miniszter megbízásából a külföldi példák tanulmányozása után részletes jelentést készített a korszerűsítés érdekében. Nagy szerepet vállalt az akadémiákra vonatkozó magasabb követelményű tanmenet összeállításában is. Linhart 1884-ben Deininger Imrétől átvette a Magyaróvári Vetőmagvizsgáló Állomás vezetését, 1897-ben megszervezte és 1910-ig vezette a Magyar Királyi Állami Vetőmagvizsgáló, Növényélet- és Kórtani Állomás[2] t Magyaróváron. Itt alapozta meg a hazai növénykórtani és növényvédelmi kutatást. Ezen intézményt, továbbá az Országos Phylloxera Kísérleti Állomást (1881), amely 1890-ben Magyar Királyi Állami Rovartani Állomássá alakult, melyek az 1932-ben Budapesten létrehozott Növényvédelmi Kutatóintézet jogelődjei voltak.[3] Az ún. „Linhart-féle kosaras csávázás”[4] a búza kőüszög betegségei (Tilletia spp.) ellen a rézgálic oldatra alapozott új csávázási módszert rajta keresztül ismerte meg a gazdaközösség,[5] amelyet 1885-től a második világháború, után az 1945–50-es évekig alkalmaztak.[2] Linhart[6] egész életét a hivatásának szentelte, oktató, szervező, gyakorlati és tudományos munkásságáért több külföldi és magyar kitüntetést kapott. A Magyarország gombáiból összeállított exsiccata gyűjteménye 1882-1887 között jelent meg, öt kötetben (centuria). A gyűjtemény felöleli a 19. század hazánkban károsító gombáinak legnagyobb részét. A növénykórtani vonatkozású első mikológiai gyűjteményt Linhart tette közzé.[7] 80 éves korában, 1925. január 27-én halt meg, sírja a magyaróvári temetőben van. Emlékének őrzésére utcát nevezett el róla a hálás utókor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A tudományos növénytan egyik alakja, mely a növénytani ismereteket a gazdák igényeinek szempontjából tárgyalja, az anyag feldolgozása e szemponthoz alkalmazkodik.[1]
- ↑ a b Kövics György. A növénykórtan története (kézirat) (2019)
- ↑ Gáborjányi Richard. MTA Növényvédelmi Kutatóintézet – A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetei. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Kiadó, 1-23. o. (2000). ISBN 963 508 235 ö
- ↑ Magyarázó ábráját lásd Klösz György által kiadott képeslapon [2]
- ↑ Bognár Sándor. A magyar növényvédelem története a legrégebbi időktől napjainkig (1030-1980). Mosonmagyaróvár: Business Assistance, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 1-783. o. (1994). ISBN 963 04 4544 1
- ↑ Vezetékneve Linhardt formában is szerepel még az egykorú forrásokban is – minisztertanácsi ülési jegyzőkönyvekben, hírlapokban – és például a mai mosonmagyaróvári, róla elnevezett utca névtábláin és a város térképein.
- ↑ Jakucs Erzsébet; Vajna László, Vasas Gizella, Dima Bálint és Soltész Tünde írásait felhasználva: A hazai mikológiai kutatások története. (Hozzáférés: 2023. július 23.)
Források
[szerkesztés]- Linhart György (magyar nyelven). História – Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
- Linhart György (magyar nyelven). Magyar Életrajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
- Fiatalkori arcképét lásd Óvári Gazdászok Szövetsége honlapja. 1864-ben beiratkozott évfolyam tagjainak fellelhető arcképei. Megtekintés: 2020-02-16 [3]
- Rapaics Raymund: Linhart György emlékezete. Természettudományi Közlöny (58. évf.), 1926-05-01 / 831. füzet
- Nekrológja. Köztelek, 1925. február 8. 143. oldal
![[3]](http://ovarigazdasz.hu/images/tablok/1864-66/linhart_georg.jpg){kind=link}