Limnodynastes salmini
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Limnodynastes salmini Steindachner, 1867 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes salmini témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes salmini témájú kategóriát. |
A Limnodynastes salmini a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Új-Dél-Wales államának a szárazföld belseje felé eső, valamit északi részén, továbbá Queensland délnyugati részén honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 546 600 km².[1]
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét C. L. Salmin muzeológus tiszteletére kapta.[2]
Megjelenése
[szerkesztés]Nagy termetű békafaj, testhossza elérheti a 7,5 cm-t.[3][4] Háta szürkésbarna vagy barna; rajta sötétebb foltokkal és pettyekkel.[3] Minkét oldalán és háta közepén jellegzetes narancs- vagy lazacszínű csík húzódik. Hasi oldala fehér. Combjainak hátsó fele barna, fehér pettyekkel tarkítva. Pupillája vízszintes elhelyezkedésű, írisze aranybarna színű.[4] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya figyelhető meg. Ujjai végén nincsenek korongok.[3]
Életmódja
[szerkesztés]A párzás tavasztól őszig tart. Petéit habos petecsomókban rakja le a kialakult tavacskák, pocsolyák vizének felszínére. A petecsomókban 1500–2500 pete is lehet.[1] Az ebihalak 3–4 nap után kelnek ki,[4] hosszuk elérheti a 7 cm-t,[3] színük sötétbarna. Gyakran a víz mélyén maradnak, teljes kifejlődésük 30 °C-os vízben 43 napot vesz igénybe.[4] A kikelt kis békák mérete 13–20 mm, csíkjaik halványabbak a felnőtt egyedekénél.[4]
Száraz időszakban gyakran a föld alá vermeli magát, vagy farönkök, kövek alá bújik.[4]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén néhány nemzeti park is fekszik.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b AmphibiaWeb
- ↑ Beolens, Watkins & Grayson, 2013 : The Eponym Dictionary of Amphibians. Pelagic Publishing Ltd, p. 1-262
- ↑ a b c d FrogID, Western Australian Museum
- ↑ a b c d e f Atlas of Living Australia
- ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 27.) (angolul)
- Steindachner, 1867 : Reise der österreichischen Fregatte Novara um die Erde in den Jahren 1857, 1858, 1859 unter den Befehlen des Commodore B. von Wüllerstorf-Urbair (1861) - Zoologischer Theil - Erste Band - Amphibien p. 1-70 (eredeti publikáció).
- Amphibian Species of the World 6.0
- A Limnodynastes salmini az AmphibiaWeb oldalon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
- Barker, J., Grigg, G. C., and Tyler, M. J. (1995). A Field Guide to Australian Frogs. Surrey Beatty and Sons, New South Wales.
- Davies, M. and Watson, G.F. (1994). Morphology and reproductive biology of Limnodynastes salmini, L. convexiusculus and Megistolotis lignarius (Anura: Leptodactylidae: Limnodynastinae). Transactions of the Royal Society of South Australia, 118(3), 149–169.
