Ugrás a tartalomhoz

Limnodynastes convexiusculus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Limnodynastes convexiusculus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Limnodynastes
Faj: L. convexiusculus
Tudományos név
Limnodynastes convexiusculus
(Macleay, 1878)
Szinonimák
  • Ranaster convexiusculus Macleay, 1878
  • Limnodynastes olivaceus De Vis, 1884
  • Phanerotis novae-guineae Van Kampen, 1909
  • Limnodynastes convexiusculus — Parker, 1940
  • Ranaster convexiusculus — Wells & Wellington, 1985
  • Ranaster olivaceus — Wells & Wellington, 1985
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes convexiusculus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes convexiusculus témájú kategóriát.

A Limnodynastes convexiusculus a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A faj Új-Guinea déli partvidékén, a Doak-sziget és a Fly-folyó torkolatvidéke között, valamint a Daru-szigeten, továbbá Ausztrália Nyugat-Ausztrália államának északkeleti részétől Queensland államig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 586 000 km².[1]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A convexiusculus névvel, aminek jelentése domború farú, a faj egyedeinek testtartására utaltak.[2]

Megjelenése

[szerkesztés]

Közepesnél nagyobb termetű békafaj, testhossza elérheti a 6 cm-t.[3] Háta barna színű, rajta sötétebb barna vagy olajzöld foltokkal, időnként középen halvány hosszantí csík látható. A sötétebb foltok bőrfelületei gyakran kiemelkednek, a nagyobb méretű egyedeknél kisebb bőrtüskék figyelhetők meg.[2] Pofája csúcsától szemén túlig széles, sötét sáv húzódik. Szeme alól mellső lábáig fehér csík fut. Szája sarkában kitüremkedő fakó mirigy található.[2] Hasa fehér. Arany színű pupillája csaknem kerek. Mellső lábain nincs úszóhártya, hátsó lábfejein kezdetleges úszóhártya található. Ujjainak végén nincsenek korongok.[3] A nőstények első két ujján fészeképítésre alkalmas kinövés van.[2]

Életmódja

[szerkesztés]

A párzás az esős évszakban, tavasztől nyárig tart.[3] A hímek fűcsomók tövéből, édesvízi rákok által kiásott és elhagyott üregekből hívják énekükkel a nőstényeket. Az amplexus során a nőstény kiemeli mellső lábát a vízből és gyors mozdulattal a vízbe csap, ujjain levő kinövések segítségével légbuborékokat készít a habfészek számára.[2] Petéit habos csomókban rakja le a réteken kialakult időszakos pocsolyákba, mocsaras területek vizének felszínére. Az ebihalak hossza elérheti a 8 cm-t,[3] színük fekete vagy szürke, barna pettyekkel tarkítva. Az ebihalak gyakran a víz mélyén maradnak. Teljes kifejlődésük két hónapig tart.[3]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén, Queensland állam nemzeti parkjaiban védett. Új-guineai elterjedési területének mérete még további vizsgálatokat igényel; itt nem fordul elő védett területen.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]