Limnodynastes convexiusculus
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Limnodynastes convexiusculus (Macleay, 1878) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes convexiusculus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes convexiusculus témájú kategóriát. |
A Limnodynastes convexiusculus a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A faj Új-Guinea déli partvidékén, a Doak-sziget és a Fly-folyó torkolatvidéke között, valamint a Daru-szigeten, továbbá Ausztrália Nyugat-Ausztrália államának északkeleti részétől Queensland államig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 586 000 km².[1]
Nevének eredete
[szerkesztés]A convexiusculus névvel, aminek jelentése domború farú, a faj egyedeinek testtartására utaltak.[2]
Megjelenése
[szerkesztés]Közepesnél nagyobb termetű békafaj, testhossza elérheti a 6 cm-t.[3] Háta barna színű, rajta sötétebb barna vagy olajzöld foltokkal, időnként középen halvány hosszantí csík látható. A sötétebb foltok bőrfelületei gyakran kiemelkednek, a nagyobb méretű egyedeknél kisebb bőrtüskék figyelhetők meg.[2] Pofája csúcsától szemén túlig széles, sötét sáv húzódik. Szeme alól mellső lábáig fehér csík fut. Szája sarkában kitüremkedő fakó mirigy található.[2] Hasa fehér. Arany színű pupillája csaknem kerek. Mellső lábain nincs úszóhártya, hátsó lábfejein kezdetleges úszóhártya található. Ujjainak végén nincsenek korongok.[3] A nőstények első két ujján fészeképítésre alkalmas kinövés van.[2]
Életmódja
[szerkesztés]A párzás az esős évszakban, tavasztől nyárig tart.[3] A hímek fűcsomók tövéből, édesvízi rákok által kiásott és elhagyott üregekből hívják énekükkel a nőstényeket. Az amplexus során a nőstény kiemeli mellső lábát a vízből és gyors mozdulattal a vízbe csap, ujjain levő kinövések segítségével légbuborékokat készít a habfészek számára.[2] Petéit habos csomókban rakja le a réteken kialakult időszakos pocsolyákba, mocsaras területek vizének felszínére. Az ebihalak hossza elérheti a 8 cm-t,[3] színük fekete vagy szürke, barna pettyekkel tarkítva. Az ebihalak gyakran a víz mélyén maradnak. Teljes kifejlődésük két hónapig tart.[3]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén, Queensland állam nemzeti parkjaiban védett. Új-guineai elterjedési területének mérete még további vizsgálatokat igényel; itt nem fordul elő védett területen.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ AmphibiaWeb
- ↑ a b c d e Western Australian Museum
- ↑ a b c d e FrogID, Western Australian Museum
- ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 6.) (angolul)
- Macleay, 1878 : The Batrachians of the "Chevert" Expedition. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, vol. 2, p. 135-138 (eredeti publikáció).
- Davies, M. and Watson, G.F. (1994). Morphology and reproductive biology of Limnodynastes salmini, L. convexiusculus and Megistolotis lignarius (Anura: Leptodactylidae: Limnodynastinae). Transactions of the Royal Society of South Australia, 118(3), 149–169.
- Amphibian Species of the World 6.0
- A Limnodynastes convexiusculus az AmphibiaWeb oldalon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- Barker, J., Grigg, G. C., and Tyler, M. J. (1995). A Field Guide to Australian Frogs. Surrey Beatty and Sons, New South Wales.
