Ugrás a tartalomhoz

Nagy nyárfalepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Limenitis populi szócikkből átirányítva)
Nagy nyárfalepke
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Fehérsávos lepkék (Limenitidinae)
Nemzetség: Limenitidini
Nem: Lonclepke (Limenitis)
Fabricius, 1807
Faj: L. populi
Tudományos név
Limenitis populi
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy nyárfalepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy nyárfalepke témájú médiaállományokat és Nagy nyárfalepke témájú kategóriát.

A nagy nyárfalepke (Limenitis populi) a lepkék (Lepidoptera) rendjén belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó lonclepke (Limenitis) nem egyik faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Szerte Európában él, de mindenütt ritka. Magyarországon régebben a Bükk hegység völgyeiben is előfordult, mára az Őrségi Nemzeti Parkba szorult vissza.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az egyik legnagyobb európai nappali lepke. Csápja bunkós, teste karcsú. A hím szárnyai kékes-szürkés alapon fehér foltosak, a nőstényé sötétebbek. A nőstény fehér rajzolata kiterjedtebb a híménél. A szárnyak fonáka barna-narancs (mustársárga) alapon fehér foltos, fehér szegéllyel; a fehér rajzolat kis területre korlátozódik.

Életmódja

[szerkesztés]

Kedvelt élőhelyei a gyertyános–tölgyesek hűvös, párás szegélyei, ahol sok rezgő nyár nő. Ugyancsak előszeretettel telepszik meg a patakvölgyekben és a hegyi tavak környékén. Igen jól repül; nappal tápnövényeinek törzsén figyelhető meg.

A rejtett életmódú, a nyár- és égerfák törzsében táplálkozó hernyók szájszerve rágó. Két év alatt fejlődnek imágóvá. Június–júliusban repül.

Veszélyeztetettség

[szerkesztés]

Magyarországon veszélyeztetett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Ritkulásának legfőbb oka az erdők – elsősorban mezőgazdasági célokat szolgáló – kitermelése volt.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]