Ugrás a tartalomhoz

Fehér liliom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lilium candidum szócikkből átirányítva)
Fehér liliom
Kivadult fehér liliom Görögországban
Kivadult fehér liliom Görögországban
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Liliomfélék (Liliaceae)
Alcsalád: Liliomformák (Lilioideae)
Nemzetség: Liliom (Lilium)
Faj: L. candidum
Tudományos név
Lilium candidum
L.
Szinonimák
  • Lilium album Houtt.
  • Lilium candidum var. aureomarginatum Elwes
  • Lilium candidum var. cernuum Weston
  • Lilium candidum var. monstruosum H.Vilm.
  • Lilium candidum var. peregrinum (Mill.) Pers.
  • Lilium candidum subsp. peregrinum (Mill.) Baker
  • Lilium candidum f. peregrinum (Mill.) Voss
  • Lilium candidum var. plenum Weston
  • Lilium candidum var. purpureostriatum Souillet
  • Lilium candidum var. purpureum Weston
  • Lilium candidum var. rubrolineatum H.Vilm.
  • Lilium candidum var. salonikae Stoker
  • Lilium candidum var. striatum Baker
  • Lilium candidum f. striatum (Baker) Voss
  • Lilium candidum var. variegatum Loudon
  • Lilium peregrinum Mill.
  • Lilium striatum Baker [Invalid]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehér liliom témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér liliom témájú médiaállományokat és Fehér liliom témájú kategóriát.

A fehér liliom (Lilium candidum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, ezen belül a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó dísznövény.

Származása, élőhelye

[szerkesztés]

Elő-Ázsiából származik, de eredeti élőhelyén már nem található. Már az ókorban dísznövényként termesztették, de mindmáig könnyen kivadul.

Tulajdonságai

[szerkesztés]

7–10 centiméter átmérőjű hagymája laza szerkezetű. Örökzöld, 10–25 centiméter hosszú levelei rozettában állnak. Harang alakú, illatos, fehér, csüngő vagy fölálló virágai június-júliusban fejlődnek a virágszáron, ami akár másfél méter magasra is megnőhet. Egy száron mintegy 5–20 virágot hoz.

Fontosabb alfajai

[szerkesztés]
  • L. candidum subsp. candidum
  • L. candidum subsp. salonikae
A növény részei

Felhasználása

[szerkesztés]

Számos változatát az ókortól dísznövényként termesztik.

Hagymáját keleten mindmáig fogyasztják.

A rómaiak a növény leveléből és virágából kinyert olajjal égési sérüléseket, kígyómarást gyógyítottak. Gyógynövényként egészen a 17. századig használták. Olajával könnyítették a vajúdást, gyógyították a leprát, összezúzott hagymáját gyulladáscsökkentőként használták, és még a váltóláz gyógyszerének is tartották. Virágszirmainak alkoholos kivonatával rovarcsípéseket és sebeket hűsítettek.

Nemcsak a gyógyításban terjedt el, de kozmetikumként is. Összezúzott szirmait mézzel keverve ránctalanítónak tartják. Az ókorban igen drága készítmény volt a liliom tonik, mert úgy vélték, hogy a virág nedvéből nyert kivonat megfiatalítja az arcbőrt. Olaja közismert afrodiziákum; az édeskés, balzsamos illatú parfümök alkotórésze.

Jan van Eyck: Angyali üdvözlet

A művészetekben

[szerkesztés]

Már a legrégibb perzsa és szirus dalok dicsőítik, mint a szüzesség és ártatlanság jelképét.

Az ókorban az ártatlanság, a tisztaság szimbólumaként a menyasszonyok koszorúit díszítette. A kereszténység a zsidóktól vette át – ugyancsak mint a tisztaság és ártatlanság jelképét. Az északi germán legendában egy angyal liliomszállal ajándékozta meg I. Chlodvigot, a frankok királyát, amikor áttért a keresztény hitre. A katolicizmusban Szűz Mária jelképe és egyúttal Szent Antal virága lett; a kolostorkertek köztiszteletben álló gyógynövénye.

A keresztény érzelmű francia királyok 1197 táján iktatták családi címerükbe a fehér liliomot, ami idővel a Bourbon-ház fő jelképévé vált. A liliom a heraldikában aránylag gyakrabban előforduló virág. Három levélből áll: a középső felül-alul hegyes, a két oldalsó lehajlik. A három levelet szalag köti át. Azt a liliomot, amelynek az alsó része hiányzik, „cleve”-nek neveztek.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]