Lichtenstein György
Lichtenstein György | |
Született | 1827 Szigetvár |
Elhunyt | 1893. február 13. (65-66 évesen) Edinburgh |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Morningside Cemetery |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lichtenstein György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lichtenstein György (Szigetvár, 1827 – Edinburgh, 1893. február 13.)[1] magyar mnemotechnikus, zongoraművész. Lichtenstein Ferenc Lajos újságíró, lapszerkesztő bátyja.
Élete
[szerkesztés]Lichtenstein Simon kereskedő fia. Gyermekkorában Georg Vierling tanítványa volt, aki zongorázni és hegedülni tanította. Bölcseleti tanulmányait Pécsett és Zágrábban végezte, majd jogi pályára lépett. Ő volt az első zsidó származású jurátus Magyarországon, de ügyvédi oklevelet nem szerezhetett. Ebben az időben kezdett foglalkozni mnemotechnikával.
1845-ben több magyar és erdélyi városban tartott erről előadásokat. 1846–1847-ben beutazta Horvátországot és Ausztriát, mindenütt nagy sikerrel népszerűsítette a mnemotechnikát. A külföldi lapok különösen kiemelték latin nyelven tartott előadásait. Kapcsolatba került Közel-Keleten, Törökországban és Görögországban élőkkel, akik között számos tanítványa akadt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a magyar kormány megbízásából öccséhez hasonlóan diplomáciai feladatokat végzett Berlinben (Kossuth magántitkára volt). 1850-ben visszatért Berlinbe, ahol a királyi udvar előtt is tartott felolvasást.
Később Angliába ment, ahol egy ideig Kossuth Lajos gyermekeit tanította zongorázni, de előadóművészként is dolgozott. 1856 körül Edinburgh-ban telepedett le, ahol zenetanárként működött, s jelentős befolyással bírt a város zenei életére. Egyik alapítója és elnöke volt az Edinburgh-i Zenészek Társaságának (Edinburgh Society of Musicians), illetve évekig vezette az Edinburgh-i Filozófiai Intézetet (Edinburgh Philosophical Institution). A város egyik leánynevelő intézetének (Charlotte Square Institution for Young Ladies) igazgatója is volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Elhunyt Lichtenstein György (1893. február 15.) Budapesti Hírlap, 13. évfolyam, 46. szám, 7. o.
Források
[szerkesztés]- Keszthelyi életrajzi lexikon. Keszthely Város Önkormányzata. Keszthely. 2010.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 534. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- szerk.: Török Zsuzsa: Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (PDF) (2019)