Ugrás a tartalomhoz

Leviny Ernő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leviny Ernő
Született1818
Szepesszombat
Elhunyt1905 (86-87 évesen)
Castlemaine
Állampolgárságaausztrál
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Leviny Ernő (Szepesszombat 1818 – Castlemaine 1905) magyar származású ausztrál aranyműves, ékszerész.

Életpályája

[szerkesztés]

Tanulmányait Pesten végezte. 1840 és 1843 között mint vándorlegény beutazta Európát. 1843-ban letelepedett Párizsban. 1846-ban tovább utazott Londonba itt Frederick Bööcke baltikumi származású műkereskedővel közös ékszerekkel és ötvösművészettel foglalkozó vállalkozásba kezdett. A szabadságharc után Londonba menekült forradalmárokkal jó kapcsolatot ápolt és lehetőségéhez képest üzlettársával együtt segített nekik. 1852-ben az ausztráliai aranymezők felfedezésének hírére eladta üzleti részesedését az így kapott pénzből bányászati gépeket vásárolt és Ausztráliába hajózott. Frederik Bööcke Leviny távozása után is fenntartotta magyar kapcsolatait.[1]

Leviny 1853 februárjában érkezik Ausztráliába. Megérkezését követően Leviny azonnal a Forest Creek-i aranymezőkre utazott és Mount Alexander-nél (ma Castlemaine) aranybányászként dolgozott. Hamarosan rájött, hogy eredeti szakmájában lényegesen sikeresebb lehet.

1854-ben Castlemaine-ben Leviny megalapította az első ékszer- és órás üzletét. 1855-ben már három alkalmazottal dolgozott. 1855 és 1860 között Leviny két jelentős ötvös művet készített. Egy Arany tintatartót piros gumi alapon és egy Ezüst kupát. Ezek az alkotásokat széles körű elismerést hoztak az alkotójuknak. Az alkotásokról sokat írtak, és különböző gyarmati kiállításokon, köztük az 1862-es Londoni Nemzetközi Kiállításon számos kitüntetéssel és éremmel jutalmazták őket.

Források

[szerkesztés]
  • Lauretta Zilles: Ernest Leviny (angol nyelven). Buda Historic Home & Garden. (Hozzáférés: 2024. november 13.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. szerk.: Szentesi Edit: HENSZLMANN IMRE LEVELEZÉSE ÉS IRATAI – 1826–1860. augusztus (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Balassi Kiadó, 256. o.. 978-963-506-986-6 (2016). Hozzáférés ideje: 2024. november 13.