Levélbolhák

Levélbolhák
	Cacopsylla brunneipennis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Paraneoptera;
Rend:	Félfedelesszárnyúak (Hemiptera);
Alrend:	Növénytetvek (Sternorrhyncha);
Öregcsalád:	Levélbolhák (Psylloidea);
Családok
	valódi levélbolhák (Psyllidae); Calophyidae; Carsidaridae; Homotomidae; Phacopteronidae; Triozidae; †Liadopsyllidae; †Malmopsyllidae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Levélbolhák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Levélbolhák témájú kategóriát.

A levélbolhák (Psylloidea) a rovarok (Insecta) osztályában a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének egyik öregcsaládja.

Elterjedésük

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megjelenésük, felépítésük

Apró, kabócaszerű, de azoknál jóval hosszabb csápú rovarok. Színük barnás vagy zöldes. Fejüket egy középső barázda két félre osztja. Szájszervük szúró-szívó.

Kétízű lábfejük két karomban végződik. Hátsó lábaikkal jól ugranak.

Egyszerűen, egy tőből erezett szárnyuk átlátszó. A szárny erezete fajspecifikus; fajhatározó bélyeg. Szárnyaikon nincs erezet nélküli szegély.

Lapított testű lárváik, nimfáik az imágóknál kevésbé mozgékonyak: fejlődésük második stádiumától nem járó-, hanem kapaszkodó lábaik vannak.

Életmódjuk, élőhelyük

Az ősszel megtermékenyített, kifejlett nőstények telelnek át. Sárgás petéiket kora tavasszal, nagy tömegben rakják le a levelekre, termő hajtásokra. A lárvák a leveleken, fiatal hajtásokon telepekben szívogatnak. Bőséges, mézharmatszerű ürüléküktől a levelek fénylő-ragadós bevonatot kapnak; az édes bevonatot szívesen fogyasztják a hártyásszárnyú rovarok. A mézharmatos hajtásokon később a korompenész is megtelepedhet.

A levélbolhák szívogatta fiatal hajtások leszáradhatnak, a virágok, terméskezdemények lehullhatnak, a gyümölcs fejletlen maradhat. Emellett a gyümölcsök foltosodhatnak és ízükből is veszítenek; a levélbolhák kártétele akadályozza a következő évi termőrügyek kifejlődését is. A legtöbb faj egyetlen gazdanövényre specializálódott, amint ezt nevük is tükrözi.

Magyarországon három fő célpontjuk:

a körte (Pyrus spp.) — füstös szárnyú körtelevélbolha (Psylla pyri), közönséges körtelevélbolha (Psylla pyricola), nagy körtelevélbolha (Psylla pyrisuga);
az alma (Malus domestica) — almalevélbolha (Psylla mali) és
a kőris (Fraxinus spp.) — kőrisfa-levélbolha (Psyllopsis fraxini).

A puszpáng fajokon (Buxus spp.) él a puszpáng-levélbolha (Psylla buxi), de kártétele nem számottevő.

A 2000-es években több, korábban csak a Mediterráneumból ismert faj települt be hazánkba:

a perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) károsító selyemakác-levélbolha (Acizzia jamatonica);
a vöröshagymát károsító hagyma-levélbolha (Trioza nigricornis),
a sárgarépát és a petrezselymet szívogatja a murok-levélbolha (Trioza apicalis),
júdásfa-levélbolha (Cacopsylla pulchella),^[1]
babér-levélbolha (Trioza alacris).^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b [ Haltrich Attila, Rédei Dávid, Pénzes Béla és Vétek Gábor: A babér-levélbolha (Trioza alacris Flor, 1861) (Sternorrhyncha: Triozidae) megjelenése Magyarországon]

Források

Wiandt Díszfaiskola: Levélbolhák
33. tétel: Auchenorrhyncha, Sternorrhyncha Archiválva 2009. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2

Külső hivatkozások

További információk

Ripka Géza: Levélbolhák. Agroinform Kiadó, 104 p.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Haltrich_Attila_1861-1] [ Haltrich Attila, Rédei Dávid, Pénzes Béla és Vétek Gábor: A babér-levélbolha (Trioza alacris Flor, 1861) (Sternorrhyncha: Triozidae) megjelenése Magyarországon]

[1]